Tíz éve annak, hogy 2013-ban a kormány megszavazta a Városliget törvényt, amely az állam vagyonkezelésbe adta a parkot. Az azóta eltelt időben példátlan kritikus össztűz mellett átfogó fejlesztések sorát valósította meg itt a Városliget Zrt., amelyeknek köszönhetően a Liget megújult részein a korábbi állapotoknál egy minden tekintetben többet és jobbat nyújtó park fogadja az idelátogatókat. A megannyi páratlan épület -úgy mint a Magyar Zene Háza vagy a Néprajzi Múzeum- és modern létesítményen építésén túl eddig már több mint negyedmillió négyzetméter zöldfelület újult meg, 72.000 m² burkolt felületet bontottak el, elültettek több, mint ötszáz lombos fát és 130 fenyőt, közel 70.000 cserjét és több mint kétszázezer  évelőt.

“Ha a tíz évvel ezelőtti állapotra kell visszaemlékeznem, azt kell hogy mondjam, az idő vasfoga rendesen belemetszett Budapest egyes számú közparkjában. Ide élő ember nem szívesen látogatott sötétedés után, nem volt biztonságos, nem volt egy élményt adó környezet. A Liget történelme, a régmúlt kulturális attrakciói, rekreációs zöldfelületei gyakorlatilag tíz évvel ezelőtt már nem voltak felismerhetők. Az első és legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy a Ligetet a saját történelmi hagyományai mellett újítsuk meg. Tehát megmaradjon egyszerre zöld felületként, parkként és rekreációs területként is. Szolgálja ki a környéken lakó igényét, hiszen az hatodik és hetedik kerület egyik legsűrűbben beépített területe találkozik a Városligettel.” – kezdett bele a Liget Projekt történetébe Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a greendex.hu kérdésére válaszolva.

Gyorgyevics a múlt visszaidézése kapcsán hangsúlyozta, a Városliget Zrt. csapata a tervezőasztal mellett állva azt vállalta, hogy új kulturális intézményt csak olyan területen hoz létre, ami korábban is burkolt felület volt.

A vezérigazgató szerint a projekt legfontosabb önkéntes célkitűzése, hogy megújuló energiákra építő, közel zéró emissziós Városligetet hoznak létre.

“Ez a hatalmas épület, amiben most ülünk, a Néprajzi Múzeum vagy a mellettünk lévő Magyar Zene Háza hűtés- fűtését talajszondák oldják meg. Káros anyag kibocsátása ezeknek az épületeknek gyakorlatilag nincs vagy elhanyagolható. A környezeti terhelés minden egyes ilyen intézménynél a lehetőségekhez és a tudomány jelenlegi állásához képest abszolút minimalizálva lett. Akkor még nem is sejtettük, hogy ez nem csak marketing értékkel bír, nem csak egy tudatos felelősségvállalás, hanem kimutatható anyagi előnyt is hoz, ugyanis az energiaárak elszabadulását követően ezek az intézmények igen komoly haszonélvezői lettek annak, hogy kevesebb import energiára szorultak.” 

A Városliget különlegessége, hogy igen gazdag flórával és faunával bír, amelyet a látogatók több helyszínen zavartalan, megújult környezetben tudnak tanulmányozni.

“A Liget számos attrakciója kifejezetten azt támogatja, hogy az itteni gazdag diverzitást be tudjuk mutatni. Ebből talán a legikonikusabb az ismét régi fényében tündöklő Kis Botanikus Kert, amelyet Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megteremtőjéről neveztünk el. Itt több száz különböző növény és növénytársulás él, köztük olyanok is, amelyek nemcsak a Liget egyéb területein, hanem a közparkokban jellemzően nem megtalálhatóak. Számos program szerveződik eköré, hiszen mi magunk is igyekszünk szemléltetni, milyen gazdag élővilága van egy városi parknak, a Városligetnek, legyen szó akár a madárbarát tanösvényről, vagy a növénykülönlegességek világáról.”- összegzi Gyorgyevics Benedek. 

A megújul Városligetbe számos intézmény költözött be, ilyen például a Néprajzi Múzeum, amely a Kossuth- térről jött vissza. A greendex.hu a Városliget Zrt vezérigazgatójával arról is szót ejtett, hogy a fenntartható, környezettudatos gondolkodás hogyan jelenik meg a Liget mindennapi életében?

“Érdekes kérdés, mivel azt látjuk, hogy azok a kollégák, akik egy olyan világszínvonalú új épületbe lépnek be, ahol a fenntarthatóság, a környezettudatos működés, az energiagazdálkodás hatékonysága fontos téma, maguk is megváltoznak ebben a megújult építészeti minőségben. Egészen biztos vagyok benne, hogy nemcsak a kollégák, hanem a látogatók is máshogy viselkednek, mint egy lepukkant, felújításra váró épületben. Mindenki egy kicsit egyenesebb gerinccel sétál, mindenki számára egy kicsit világosabb, hogy mik azok a természetes és ésszerű együttélési normák, amik szükségesek ahhoz, hogy ezek az intézmények is fenntartható módon folyamatosan üzemeltethetőek legyenek. A legegyszerűbb példa a szelektív hulladékgyűjtés. Pontosan látjunk mi is, hogy egy régi intézményekben ezzel nem feltétlenül foglalkoznak, ám a Városligetben sokkal kevésbé küzdünk ezzel a kérdéskörrel. A ligethasználók sokkal tudatosabbak egy magas színvonalú környezetben. Szerintem magának a Liget Projektnek a létrehozatala, és az alapvetése, hogy a zöldterület megújítását együtt képzeli el az intézményi háló megújításával, ez önmagában egy edukatív gondolat. ”

A városrész megújításáról, zöldítéséről szóló törekvés legfontosabb mérföldköve az autók kiűzése a területről, amely a már említett Felvonulás téri ingyen parkoló megszüntetésével ugyan elkezdődött, de még fontos lépések vannak hátra ez ügyben. “A Kós Károly sétány lezárása a következő lépés, amihez számos környékbeli közlekedésfejlesztést kell még eszközölni. Elsősorban a ’70-es évek kezdetének ősbűnét kell megszüntetni, miszerint Kelet-Magyarország egyik legjelentősebb autós ütőerét, az M3-as autópályát ráengedték a Városligetre, szükségtelenül. Nyilván egy szerzett jogot, egy szokást már sokkal nehezebb megszüntetni, azonban látjuk azokat a közlekedésfejlesztési elemeket, amelyek előrevetíthetik egy integráns Városliget képét, ezáltal ismét vissza lehet adni a parkhasználóknak a teljes területet, és nem fogja kettévágni egy autópálya.” – zárja gondolatait Gyorgyevics Benedek. 

A tíz esztendő Liget Budapest Projekt legfontosabb felügyelője, aki a rengeteg küzdelem ellenére a korszakalkotó kezdeményezés ütőerén tartotta rendületlenül az ujját, vitathatatlanul Baán László. A projekt miniszteri biztosa a greendex.hu-nak úgy fogalmazott, hogy annak idején személyesen egy nagyon nehéz vállalást tett, miszerint a Liget minden négyzetmétere jobb lesz, mint korábban. Baán úgy gondolja, hogy óriási hangsúlyt kap a XXI. században a kultúra, a fenntarthatóság, a zöld gondolkodás együttélése, de szerinte ez így helyes.

“Ez nem volt egy óriási vállalás, ugyanis kevesen emlékeznek rá, de tíz évvel ezelőtt számtalan olyan hatalmas, a Liget testéből kihasított, burkolt felület volt, amely vagy használaton kívül volt, vagy pedig olyan funkciókat láttak el, amelyek nem egy közparkba valók. Ebből talán a legikonikusabb maga az egykori Felvonulási tér, ahol nem oly rég még ezerötszáz- kétezer autó parkolt az ország legnagyobb ingyenes P+R-jeként a történelmi városmag közvetlen közelébe. Ezen a területen jelentős felületeket tudtunk visszaadni a természetnek, még azokon a részeken is, ahol valamilyen beavatkozás történt, például a nyolcszáz állomásos múzeumi mélygarázs tetejét is egy ültetett ökoszisztémaként tudtuk megújítani, de elég ránézni Budapest egyik legújabb és legnagyobb attrakciójára a Néprajzi Múzeumnak a szabadon bejárható tetőkertjére, ami szintén zöldet és rekreációs teret csempész vissza ide, a Városligetbe. Nemcsak Magyarországon, hanem a világon is rendkívül kevés ilyen kezdeményezés van, mint ez a ferde tető, ami egész évben egy olyan ökoszisztémaként működik, ahol a növény és a növénytársulások vannak a fókuszpontban.”

“Van egy erős erős nyomás a ma emberén, miszerint a bolygót meg kell védeni, tehát felértékelődnek a természeti környezetnek az értékei, annak a megőrzése. A pályázat kiírásánál szerettük volna azt, hogy a százesztendős park erős kulturális, rekreációs intézményi szövete és a természet között szövődött harmónia nem hogy megmaradjon, hanem erősödjön. A megvalósult tervek visszaigazolják ezt a gondolatiságot, elég csak  a Néprajzi Múzeum két egymásba futó domboldalára, a Zene Háza átlátszó üvegfalaira, pillantani, vagy rácsodálkozni arra , ahogy az egész épület magába öleli a fákat.”

Borítókép: Liget Budapest Projekt