Egy új jelentés szerint a világ leggazdagabb országai 30-szor többet költenek katonai erőkre, mint az éghajlati válság kezelésére. A legtöbbet költő országok, köztük Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország bocsátják ki a legtöbb üvegházhatású gázt.
A kutatás szerint a leginkább szennyező nemzetek 2013 és 2021 között 9,45 billió dollárt költöttek fegyveres erőikre. Ehhez képest a világ legsebezhetőbb országai 243,9 milliárd dollárt fordítanak az éghajlatváltozás finanszírozására.
A katonai kiadások és a fegyvereladások mély és tartós hatással vannak az éghajlati válság kezelésének képességére
– írta jelentésében a TNI.
A csoport azt állította, hogy a fegyveres erők finanszírozása károsítja a környezetet, valamint elvonja az éghajlati válság elleni küzdelemre szánt forrásokat. Emellett a hadseregre költött minden egyes dollár nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátását növeli, hanem elvonja a pénzügyi forrásokat, a készségeket és a figyelmet az emberiség által valaha tapasztalt egyik legnagyobb egzisztenciális fenyegetés leküzdéséről is.
A TNI jelentése megállapította, hogy Oroszország ukrajnai invázióját követően a katonai kiadások jelentősen megnövekedtek, ennek következtében több üvegházhatású gázt bocsátva ki. Németország 104 milliárd dollár többletkiadást jelentett be a fegyverkezési kiadásokra, míg júniusban a norvég kormány felfüggesztette az éghajlat-politikai finanszírozást, amíg az ukrajnai konfliktus tart.
A TNI akkor tette közzé kutatását, amikor a COP27 Egyiptomban megkezdődött, egy olyan országban, amely sokkal inkább a katonai kiadásairól ismert, mint az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseiről. A csoport arról számolt be, hogy 2017 és 2021 között Egyiptom az öt legnagyobb fegyverimportőr ország közé tartozott, főként Oroszország, Franciaország és Olaszország szállított neki fegyvereket.
Kapcsolódó bejegyzések
Így épített klíma- és háborúálló energiagazdaságot Svédország
Amíg Európa jó része egyszerre küzd az orosz energiaimporttól való függéssel és a klímakihívással, akad néhány ország, amely a fosszilis forrásoktól szinte teljesen független, klímabarát energiagazdaságot mondhat magáénak, mint például Svédország.
Az éghajlati válsággal és a veszélyes éghajlati fordulópontok elérésének jeleivel szembesülve elengedhetetlenül fontos, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépést és a nemzetközi együttműködést előtérbe helyezzék a döntéshozók azok védelme érdekében, akiket ez a leginkább érint, teszi hozzá a jelentés.
(forrás: euronews.com/green)