A kisgyerekekhez hasonlóan a lovaknál is kellemetlen időszak a fogzás, még ha mi nem is érzékeljük. Ráadásul a fiatal lovak belovaglása pont a fogváltás idején zajlik.
A lovak menekülő, prédaállatok, ebből adódik, hogy tünetrejtő élőlények. Így ha nem is érzékeljük sok esetben, mikor hasadnak ki és váltódnak a maradó fogak, attól még ez diszkomfortban gazdag időszak – hasonlóan a gyerekek fogzási időszakához – ami természetesen kihat a teljesítményükre is, olvashatjuk a magyarmezogazdasag.hu-n.
Az első szájüregi vizsgálatot érdemes a születés utáni első vizsgálat részeként elvégezni. Ilyenkor fény derülhet a veleszületett szájüregi rendellenességekre, mint például ponty- vagy csukafogazat, farkastorok, arc-orri tájék csontos deformitásai. Kezdjük azzal, hogy nőnek ki és váltódnak a lovak fogai, aztán vegyük sorra, mikor milyen problémát okozhat, ha ez nem optimálisan történik.
Így nőnek ki a lovak fogai
A lovak növényevő állatok, fogazatuk, ahogy az emésztőrendszerük többi része is ehhez az életformához igazodott. Ahogy nekünk embereknek, a lovaknak is vannak metszőfogaik és őrlőfogaik is. A metszőfogak a takarmány megragadását és leszakítását végzik, míg a zománc lécekkel tarkított rágófelszínű őrlőfogak a takarmány felaprításáért felelősek.
Emellett bizonyos lovaknál megtalálható még a csődörfog és/vagy a farkasfog is.
A metszőfogak és az előzápfogak (kisőrlők) két foggenerációs fogak, azaz először a tejfogak bújnak ki, majd csak ezt követően váltódnak ki a maradó fogak. A metszőfogak esetében a tejfogak belülről kifelé (azaz a fogó-, közép- és szegletfog sorrendben) fogják áttörni a nyálkahártyát:
- 6 napos korig a fogófog (de sok esetben már a születéskor jelen van)
- 6 hetes korban a középfog
- 6 hónapos korban a szegletfog
Az előzápfogak tejfog generációja pedig már a születéskor előbújnak.
A fogváltás rendje
A lovak fogváltása 2,5-4,5 éves kor között zajlik le. 2,5 éves korban váltódik a fogófog, illetve az első kisőrlő. Ezt követi 3 éves korban a második kisőrlő, 3,5 éves korban a középfog, 4 éves korban a harmadik (azaz az utolsó előzápfog) váltódása. 4,5 éves korban pedig a szegletfog váltásával záródik a folyamat. A fogak váltódását követően a sorba növés folyamata következik.
Az utózápfogak (nagyőrlők) egy generációs fogak. Az első utózápfog 6-12 hónapos kor között, a második 2-2,5 éves kor között, a harmadik pedig 3,5 éves korra hasad ki. Ezt követi aztán a sorba növés folyamata.
Belovaglás és fogváltás egyszerre
A fiatal lovak belovaglása a fogváltás idején zajlik. Így minden esetben érdemes a belovaglás előtt egy alapos szájüregi vizsgálatot végezni, amelyhez a vizsgált ló bódítása elengedhetetlen. A nem megfelelően váltódott tejfogakat (tejfog sapkákat) érdemes eltávolítani.
Emellett belovaglás előtt mindenképp ellenőrizni kell, hogy van-e farkasfoga a vizsgált lónak és ha van, akkor mérlegelni kell, hogy szükséges-e az eltávolítása.
Érdemes az eltávolításra szoruló farkasfogakat a zablával való első találkozás előtt kihúzni és az első felkantározással megvárni, hogy az eltávolított farkasfog helye teljesen begyógyuljon. Ezzel is a szájüregi komfortot növelve.
A fogváltás során gyakran okoz diszkomfortot a részben vagy egészben bennragadt, ún. lovagló tejfogsapkák. A maradó fogak és a bennrekedt tejfogak (tejfog darabok) közé takarmány ékelődhet be, ami a szájban található baktériumoknak köszönhetően erjedésnek, rothadásnak indul. Ez pedig bűzös szájszagot eredményezhet. A nem megfelelően váltódott tejfogak lovaglásbeli problémákat is okozhatnak.
Mikor gyanakodhatsz fogproblémára?
Ahogy idősebb társaiknál, így fiatal lovak esetében is lehetnek az evés során (pl. szórják a takarmányt, bagóznak, forgatják a takarmányt a szájukban, stb.), lovaglás során megfigyelhető tünetek (teljesítménycsökkenés, a szársegítségek megtagadása, ellenszegülés), ha a fogaikkal valami nem stimmel. De emellett akár kólikás nyugtalanság vagy az általános állapot romlása (fogyás, kedvetlenség) is lehet a fogproblémák vagy szájüregi diszkomfort következménye.
Minden esetben érdemes figyelnünk arra, hogyan és miként eszik lovunk. Abban az esetben, ha eddig nem tapasztalt, rendellenes rágómozgást, fejforgatást, nyelvöltögetést, fokozott nyálzást, takarmányszórást tapasztalunk, érdemes hívni az állatorvost. A lovaglás során megfigyelhető kisebb változásokra is érdemes figyelni.
A bélsarat is érdemes figyelemmel kísérni. Abban az esetben, ha a bélsárban emésztetlen abrakszemeket vagy hosszabb, növényi rostokat látunk, megfontolandó egy szakszerű fogászati kontroll beiktatása.
Az újszülöttkori szájüregi vizsgálatot követően 2,5 éves korig évente egyszer ajánlott egy fogászati kontroll. 2,5-4,5 éves kor között, azaz a fogváltás időszakában fél évente érdemes ellenőrizni, mi újság a ló szájában.