A mikrohullámú sütő a kezdő szakácsok legnagyobb segítsége, alig 50 éve jelentek meg tömegesen a háztartásokban. Van azonban néhány tévhit, amely olyan rossz fényt vet rá, hogy sokan ellenzik a használatát. Összegeztük ezeket kezdve a veszélyes sugárzástól a vitaminokat vesztett ételekig. Az is kiderül, mitől lesz plazmacsóva a mikróban.

A mikrohullámú sütő története

A mikrosütő mára az otthonunk alapvető felszerelése lett, koleszokban és legénylakásokban sokszor a mosogatónál is fontosabb kellék. Viszonylag új találmány, hiszen csak 75 évvel ezelőtt fedezték fel. A második világháború után egy radarmérnök, Percey Spencer radaralkatrész fejlesztésén dolgozott, amikor 1946-ban arra lett figyelmes, hogy a nála lévő csokoládé valamiért váratlanul megolvadt. Ez volt az első felismerés azzal kapcsolatban, hogy a mikrohullámok hőt tudnak termelni.

1947-ben meg is építették az első mikrohullámú sütőt. Ez még 1,8 méter magas volt, 340 kg-ot nyomott, és vízhűtésre is szüksége volt. 1954-ben hozták kereskedelmi forgalomba, bár ekkor még luxuscikknek számított. A 60-as évek közepétől mérséklődött a mérete és az ára is. Így kezdett elterjedni az amerikai otthonokban, a 90-es évek végére már a háztartások 95%-ában volt belőle. Hazánkba a 90-es évek elején érkezett, és itthon is hamar nélkülözhetetlenné vált. Elsőként egyébként utasszállító gépeken használták, csak ezt követően került át a háztatásokba.

A mikrohullámú sütő működése

Mindenki használja, de vajon tudjuk-e, hogyan működnek azok a láthatatlan hullámok, amelyek felmelegítik az ételt? A mikró szíve egy magnetron, amely 2,45 GHz-es elektromágneses hullámokat generál. Jó, ha tudjuk, hogy folyamatosan elektromágneses hullámok vesznek körül bennünket. Gondoljunk csak a telefonunkra vagy az internetszórásra, de az a monitor is gerjeszt hullámokat, amelyet most nézel. A bluetooth is 2,45 GHz-en működik.

Ezek a mikrohullámok bizonyos mélységig behatolnak az ételbe, és belülről melegítik fel. Ezért fordulhat elő, hogy a megmelegített kávénk vagy ételünk szélső része meleg, a belseje pedig még hideg, mert a hullámok csak pár centiméter mélyen hatolnak bele. Az elektromágneses hullámok az ételben a víz-, a zsír- és a cukormolekulák elektronjait kezdik el hevesen mozgatni. Ez rezgést vált ki, és a súrlódási energia nyomán hő keletkezik, amelyet a vízmolekulák nyelnek el a legjobban, így ezek melegszenek fel leghamarabb és legjobban. A fagyasztott ételek melegítése azért is tart tovább, mert fagyott állapotban nem mozognak olyan intenzíven a molekulák.

Mitől szikráznak a fémtárgyak?

A fémekre fokozottan hatnak az elektromágneses sugarak, mivel ezek nagy számban tartalmaznak szabad elektronokat, amelyeket a sütő elektromos tere mozgásba hoz, tehát a fémben elektromos áram indul meg. Ettől a fémek felmelegszenek, sőt meg is olvadhatnak. A fémtárgyak hegyein olyan nagy lehet az elektromos mező, hogy elektromos szikra keletkezik, ami gyulladást okoz.

Első számú tanács: semmilyen fémet ne tegyünk a mikróba! Ez azért hangzik kicsit furcsán, mert magának a mikrónak is fém a belseje, melyet speciális festék fed, hogy az elektronok ne léphessenek reakcióba. Sőt létezik olyan ajánlás is, hogy ha kávé vagy víz melegítésekor a pohárba kiskanalat teszünk, ügyeljünk arra, hogy a folyadék teljesen lepje el, mert így nem fog szikrázni! Nem hittem el, ezért félve kipróbáltam, és valóban nem volt gond. Ennek a megoldásnak az a gyakorlati haszna, hogy nem fordulhat elő, hogy a folyadék forrás nélkül túlmelegszik, és amikor kivesszük, lobogva kifut. Be kell vallani, hogy a trükk működik, eddig mégsem hallottam olyanokról, akik alkalmaznák.

Tévhitek a mikrohullámú sütőről

Hasonlóképpen a teflonhoz, itt is számtalan tévhit létezik a köztudatban. Némelyik annyira elrugaszkodott, hogy pusztán városi legendának tekinthető, de van olyan is, amely részben igaz.

Mikróban forralt vízben nem csírázik ki a mag, és elpusztul a növény

Számtalan helyen olvasható, hogy a mikróban forralt víz egészségtelen, mi több, egyenesen steril közeget képez. Szerencsére ezt sokszor megcáfolták: magot csíráztattak, palántáztak, és növényeket neveltek mikrós vízzel. Több blogon akkurátusan bemutatva, képekkel igazolva ellenőrizhető a kísérlet.

Radioaktívak lesznek az ételek

Elsőként fontos tisztázni, hogy a mikró nem radioaktív technológia. A félelmek legnagyobb részét minden bizonnyal a láthatatlan sugárzás váltja ki, ennek a kérdéskörét érdemes világossá tenni. Mint említettem, folyamatosan ki vagyunk téve különböző hullámhosszú sugárzásoknak. A hullámokat – kissé leegyszerűsítve – két kategóriába lehet sorolni: vannak ionizáló, és vannak nem ionizáló sugárzások. Az ionizáló sugárzás roncsolja a molekulát, ezáltal sejtkárosodást és rákot okoz, ilyenek például a radioaktív hullámok. A nem ionizáló sugár, amilyen a mikrohullám is, hat ugyan a molekulára, de csak az elektronjait tudja mozgatni, és nem okoz rombolást. Hőenergiát termel, ennek lehetnek fizikai hatásai, de maga a sugárzás veszélytelen.

Az is fontos, hogy amint kikapcsoljuk a mikrót, a hullámok eltűnnek, nem maradnak benne az ételben. A mikrókban amúgy is gyenge a sugárforrás, és a készülékek úgy vannak kialakítva, hogy a hullámok kis helyre összpontosulnak. Tehát nyitott mikróajtó mellett sem vagyunk veszélyben. Ahogy Percey Spencernek sem volt félnivalója, amikor megolvadt a csokija.

Teszteld a mikród biztonságát!

A mikrohullámú sütő ajtaján egy rácsszerkezet árnyékolja le a sugarakat. Ez könnyen ellenőrizhető. Mivel a bluetooth is azonos frekvencián üzemel, nem kell mást tennünk, csak egy telefont vagy hangszórót tenni a mikróba, rázárni az ajtót, és egy másik telefonnal megpróbálni megtalálni a bluetooth jelét. Ha nem sikerül, ez azt jelenti, hogy tökéletesen véd a mikrónk.

Csökken az ételek tápanyagtartalma

Ez az állítás áll a legközelebb a valósághoz. Egy 2003-as tanulmány mutatta be példaként, hogy a brokkolinak valóban csökkent a tápanyagtartalma, azonban ennél árnyaltabb a kérdés. Egy másik élelmiszerrel foglalkozó szaklap 2021-es kutatása kapcsán azt állítja, hogy a zöldségek mikróban párolva akár 20%-kal is több vitamint megőrizhetnek tűzhelyen történő elkészítésükhöz képest. „Nincs különbség a mikró által termelt hő és a tűzhely hője között, mikrózással azonban gyorsabban megy végbe a folyamat. Pontosan ez az, ami szimpatikusabbá teheti a mikró használatát” – vélekedik Daryl Lund, a Wisconsin Egyetem élelmiszer-tudományokkal foglalkozó professzora.

A kulcs az, hogy bármilyen főzési módszer esetén elvész valamennyi tápanyag a forróság hatására, de a vitaminveszteséget a főzési idő minimalizálásával csökkenteni tudjuk. Különösen igaz ez a hőre érzékeny C- és A-vitaminra.

A spenót elkészítése kiváló példa erre, hiszen folsavtartalmának háromnegyedét is elveszítheti, ha tűzhelyen készíted. Ellenben ha kevés vízzel, magas hőfokon pár percre a mikróba teszed, megőrizheted a benne lévő értékes tápanyagokat.

Bátran használd a mikródat!

Összegezve: normál használat mellett nem kell tartanunk a sugaraktól, és az ételünk sem veszíti el tápanyagtartalmát. Néhány élelmiszer széle azonban megszáradhat, ha túl sokáig hagyjuk a mikrohullámú sütőben. Jó trükk ilyenkor, ha beteszünk egy pohár vizet is mellé. A víz a mikró tisztításakor is jól jön, ugyanis a gőz fellazítja a szennyeződéseket. Ettől függetlenül van néhány étel, melyet nem érdemes mikrózni: ilyen a tojás, amely felrobban, ha nem vigyázol.

+ Egy kis fizika: robbanás a mikrohullámú sütőben

Két érdekes kísérlet is köthető a mikróhoz. Az egyik az, amikor tüzet melegítünk benne. Ilyenkor az apró láng igazi csóvákat lövell magából, és – noha a jelenséget nem tudják teljesen megmagyarázni – állítólag a negyedik halmazállapot, azaz plazma képződik.

Egy másik kísérlet a szőlőszemteszt, amely az előzőhöz igen hasonló, és szintén lángcsóvákat eredményez. Ilyenkor még tűz sem kell, csak egy egyszerű szőlőszemet kell melegíteni. A szem felforrósodik, és a héj alatt gázok keletkeznek, melyek szintén plazmalángot produkálnak. Gyerekként volt szerencsém kipróbálni mindkettőt, és bizton állíthatom, hogy nem a legmikróbarátabb kísérletek.