2022 decemberében a Földön La Niña uralkodott. Ez egy óceáni jelenség, amelyet az átlagosnál hűvösebb tengerfelszíni hőmérséklet jellemez a Csendes-óceán középső és keleti trópusi területein. A jelenlegi, viszonylag gyenge, de szokatlanul hosszú ideig tartó La Niña 2020-ban kezdődött, és már a harmadik egymást követő északi féltekei télre tért vissza, ami egy igen ritka esemény.
Az 1950 óta többi La Niña jelenséget is feljegyeztek, amikor a mostanihoz hasonlóan háromszor vissza tudtak térni az északi féltekére a tengeráramlatokkal. Ezek az 1998-2001-es, az 1973-1976-os és az 1954-1956-os évekban történtek.
A La Niña jelensége a Csendes-óceán középső és keleti részén az átlagosnál hűvösebb vízzel borított területek formájában látható
– írja oldalán az Earth Observatory.
A dél-amerikai partoktól a nemzetközi dátumvonalig a felszíni vizek ezen a napon nagyjából 1 °C-kal hűvösebbek voltak a szokásosnál. A -0,5°C és -0,9°C közötti vízhőmérsékleti anomáliák a gyenge La Niña, a -1°C és -1,5°C közötti értékek a közepes, a -1,5°C és az azt meghaladó értékek pedig az erős La Niña kategóriába tartoznak.
Az adatok a Multiscale Ultrahigh High Resolution Sea Surface Temperature (MUR SST) projektből származnak. A MUR SST a NASA, a NOAA és nemzetközi műholdak, valamint hajók és bóják által végzett méréseket egyesíti a tengerfelszín hőmérsékletére vonatkozóan. A tudósok a tengerben úszó műszereket is használnak a víz alatti hőmérsékletek előrejelzésére, és pontos nyomon követesére.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímaváltozás gyengébb El Niño és La Niña időjárási ciklonokhoz vezethet
A Csendes-óceán keleti részén a meleg El Niño és a hideg La Niña állapotok közötti ciklikusságot gyengítheti az klímaváltozás és még a kutatók sem tudják, milyen ökológiai hatásai lesznek.
A NOAA előrejelzői szerint 76 százalék az esélye annak, hogy a La Niña 2022-2023 telén, pontosabban decembertől februárig fenn fog maradni. Ugyanakkor a kutatók szerint 57 százalék az esélye annak, hogy a Csendes-óceán tavasszal semleges állapotokba kerül át.
(forrás: earthobservatory.nasa.gov)