A befektetők dollármilliárdokat öltek az ágazatba, hogy beindítsák azokat a technológiákat, amelyek olyan összetevőkből állítanak elő fehérjét, mint a borsó, a szójabab, a gomba és a laboratóriumban termesztett állati sejtek. David Lobell, a Stanford környezetvédelmi kutatója szerint ezek a technológiák nem valószínű, hogy egyhamar ellensúlyozni fogják az állattenyésztés éghajlatra és földhasználatra gyakorolt hatásait.
Lobell, a Stanford Élelmezésbiztonsági és Környezetvédelmi Központjának igazgatója, valamint a Stanford Doerr School of Sustainability földrendszertudományi professzora, a Re-Thinking Meat (Újragondolt hús) című népszerű egyetemi kurzust tanítja, amely a növekvő globális népesség táplálásának alternatív fehérjeforrásait és stratégiáit értékeli.
A növényi alapú és laboratóriumban termesztett húspótlók már itt vannak, de nem valószínű, hogy egyhamar megszüntetik az állattenyésztés éghajlatra és földhasználatra gyakorolt hatásait
– véli David Lobell, a Stanford környezetvédelmi kutatója.
Lobell szerint addig is az állati eredetű rendszerek kibocsátásainak csökkentésére kellene összpontosítanunk. Úgy fogalmaz a kutató, hogy az alternatív fehérjék jelentősen hozzájárulhatnak az éghajlatváltozás csökkentéséhez, de ez valószínűleg nagyon lassú folyamat lesz a globális fehérjeellátás szempontjából. Például még a nagyon optimista modellek is azt jósolják, hogy 2030-ban a fehérjeellátás 5%-a származik ezekből a technológiákból. Ez nem lesz elég gyors fejlődés ahhoz, hogy önmagában közelítsen az élelmiszer-kibocsátási probléma megoldásához.
A befektetők számára sokkal nehezebb pénzzé tenni a kibocsátások csökkentését célzó megközelítéseket. Ezért sok állami beruházásra lesz szükség, például arra, hogy ezeket a beruházásokat beszámítsák a szén-dioxid-kompenzációba.
A kutató hozzátette, hogy az úgynevezett állatmentes tej nagy sikereket ért el, de tény, hogy a sajt ma már sokkal nagyobb arányban fogy, mint a tej. Az elmúlt 40 évben az amerikaiak több mint kétszeresére növelték a sajtfogyasztásukat, miközben a tejfogyasztásuk a felére csökkent.
Kapcsolódó bejegyzések
Hamarosan itt a „valódi” műhús
A jelenleg kapható műhúsok még nem valódiak, hiszen növényi alapanyagokból készülnek. Hamarosan megjelenhetnek viszont az állati sejtekből tenyésztett változatok is.
Általánosságban elmondható, hogy a szarvasmarhák és az állattenyésztés elleni harc nem egymás barátai, mivel a szarvasmarha továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik a táplálkozásban, különösen a peremterületeken, ahol a legtöbb növény nem életképes.
(Forrás: news.stanford.edu)