Izlandon egy gép éjjel-nappal szén-dioxidot szív ki a légkörből. Feladata, hogy a gázt vízzel keverje össze, majd a föld alá szivattyúzza, ahol az néhány év alatt kőzetté válik majd.
Az ilyen típusú gépeknek van létjogosultságuk, mivel az üvegházhatású gázok globális kibocsátása még mindig túl magas ahhoz, hogy egyedül a csökkentésükre lehessen hagyatkozni. A súlyos környezeti hatások elkerülése érdekében valószínűleg szükségünk lesz negatív kibocsátásra is, hogy e gázok egy részét eltávolítsuk a légkörből, és valahol tartósan tároljuk.
Számos potenciális technológia létezik, de a legtöbbjük még gyerekcipőben jár. A közvetlen levegőkivonás például, amelyet Izlandon alkalmaznak, kémiai eljárásokkal vonja ki a szén-dioxidot a légkörből, mielőtt azt a föld alatt tárolnák. Az előnyök és a kompromisszumok azonban még mindig tisztázatlanok. A kihívás az, hogy megértsük az ezekben a technológiákban rejlő reális lehetőségeket – figyelmeztetett Dr. Koponen,a finn VTT Műszaki Kutatóközpont vezető tudósa. ‘Nem akarunk negatív kibocsátást létrehozni úgy, hogy közben máshol más nem kívánt hatásokat idézünk elő‘.
Néhány megoldás egyszerűen nem elég költséghatékony, míg más túl sok vizet, energiát vagy földet használva károsíthatja a környezetet. Társadalmi kérdéseket is figyelembe kell venni: például elfogadják-e majd a lakosok, hogy a CO2-t a földben tárolják az otthonuk közelében?
A NEGEM csapata eddig modellek segítségével vizsgálta, hogy a különböző negatív kibocsátási megoldások hogyan hatnak a környezetre, és milyen költségekkel járnak a teljes életciklusuk során. A legutóbbi munkájukban a szárazföldi stratégiákat vizsgálták, szemben az óceánban vagy ipari kontextusban alkalmazott stratégiákkal. A csoport megállapította, hogy a vizsgált esetekben a fák ültetése volt a leghatékonyabb módja a szén-dioxid légkörből való eltávolításának. A földterület rendelkezésre állása azonban itt is problémát jelent: a földterületre különböző célokra van szükség, például élelmiszertermelésre vagy a termékek előállításához szükséges faanyag előállítására. Ráadásul az erdők érzékenyek az olyan zavaró tényezőkre, mint a tüzek és a kártevők, amelyek befolyásolnák, hogy mennyi ideig tárolható ott a szén-dioxid.
A projekt egyik eredménye egy olyan, esetleg telefonos alkalmazásként is elérhető szén-dioxid-térkép lesz, amely számszerűsíteni tudja és nyomon követni a különböző földalapú szén-dioxid-eltávolítási tevékenységek üvegházhatású gázkibocsátásra gyakorolt hatását.
A közelmúltban végzett munkájuk során a csoport modellek segítségével vizsgálta, hogy a társadalmi és környezeti következmények jobb megértése érdekében az egyes forgatókönyvek hogyan hatnának a földhasználatra a jövőben. Több különböző tényezőt vettek figyelembe: a gazdasági előrejelzéseket és a népességnövekedést, valamint ezek későbbi hatását az energiafelhasználásra és az üvegházhatású gázok kibocsátására.
Forrás (technology.org)