Az éghajlatváltozás nem mindenhol azonos mértékben melegíti bolygónkat. A hőhullámok már–már elviselhetetlen hőséget hoznak a településekre, melyet a városi hősziget-hatás még tovább erősít. Egy, az év elején publikált tanulmány azonban arra világít rá, hogy a természet bevonása, nagy kiterjedésű parkok, botanikus kertek, de akár még az utcai fák is jelentős hűtőhatást eredményezhetnek, és elviselhetőbbé tehetik a városi levegőt.
Az angliai Surrey Egyetem által vezetett kutatás szerint a botanikus kertek akár 5 °C-kal is csökkenthetik a belvárosi levegő hőmérsékletét, de a vizes élőhelyek és az esőkertek sem sokkal maradnak el. Azonban még az utcák mentén ültetett fák is képesek lehetnek, akár 3,8 °C-kal mérsékelni a hőséget.
Egy ideje már tudjuk, hogy a zöldterületek, és a víz lehűthetik a városokat. Ez a tanulmány azonban az eddigi legátfogóbb képet nyújtja a kérdésben.
– mondta Prashant Kumar professzor, a Surrey Egyetem Globális Tiszta Levegő Kutatási Központjának alapító igazgatója.
A kutatók több mint 27 000 tanulmányból választottak ki 202-t és ezek feldolgozásával egy igen széles spektrumú képet kaptak arról, hogy a városi zöld-kék-szürke infrastruktúra miként hat a hőmérsékletre. Többek között olyan kategóriák mentén vizsgálódtak, mint a parkok, mesterséges zöldítési projektek, vizes élőhelyek, zöldfalak, és botanikus kertek.
Egy szivacsvárosban a növények és a víz együtt dolgozik az élhetőségért
Valami ilyesmiről szól a szivacsváros koncepció is, mely világszerte egyre több településen jelenik meg. Tavalyi podcastunkban körüljártuk a témával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és arról is szó esett, hogy hol tartunk itthon a szivacsváros megoldások adaptálásában.
Kapcsolódó bejegyzések
Pár éven belül szivacsvárosokká kellene alakítanunk a településeinket – Podcast
Világszerte szaporodnak a szivacsvárosok, illetve az ezek elvén megvalósított más megoldások. Hogy mit jelent a szivacsváros, és miért lenne fontos, hogy elterjedjen, arról Szöllősi Gáborral, a technológia meghonosításán dolgozó Gardenfutura ügyvezetőjével beszélgettünk.
Így csökkentik a hőmérsékletet a növények
- A növényzet árnyékoló hatásával csökkenti a talajra érkező közvetlen napfény mennyiségét. Ez a városokban igencsak lényeges szempont, hiszen a felforrósodó mesterséges felületek, például az aszfaltozott utcák a hőt magukba szívják, és folyamatosan – például éjszaka, amikor a hőmérséklet egyébként csökkenne – pumpálják vissza a levegőbe.
- A növények folyamatosan párologtatnak. Az általuk raktározott nedvesség felszabadításával hűtik környezetüket, hiszen a párolgás hőt von el a környezettől.
- Szintén jelentős tényező, hogy növények – ha például épületek falait növik be – szigetelő hatást is biztosítanak, kinn tartva a meleg és benn tartva a hűvösebb levegőt.
Világszerte számos építészeti projektben láthatjuk, hogy egyre több növényzetet alkalmaznak a homlokzatok élénkítésére és a helyi hűtés elősegítésére, ez pedig nem véletlen. Ahogy a tanulmányban írják, „minden városi kék–zöld infrastruktúra hűsítő előnyöket biztosít”, és hogy „a természetet vissza kell hozni a sűrűsödő és terjeszkedő városokba, és minden lehetőséget meg kell ragadni a növénytakaró bővítésére a talajon, a falakon és a tetőkön”. A kutatók ugyanakkor azt is elismerik, hogy nem létezik egyetlen egyszerű, minden helyszínre megfelelő megoldás, és sok múlik a hatékony tervezésen. (newatlas.com)
Fotó: canva.com