A klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá váló hőhullámok ereje megsokszorozódik a sűrűn beépített városainkban, melyről az úgynevezett hősziget hatás tehet. A jelenség nem csak a főváros lakóit, de a vidéki városokban élőket is érintik, ezért fontos lenne némileg enyhíteni erejét.
A hősziget hatás világszerte problémát jelent, mivel pedig egyre több ember él városokban (56% globálisan, 72% itthon), egyre többeket érint. Ennek nyomán egyre fontosabb területté válik a városklíma megértése, hogy tudjuk miért és mikor alakul ki a városi hősziget jelenség, és hogyan mérsékelhetjük annak negatív hatásait.
A hősziget hatás során a sűrűn beépített városi területek időről-időre melegebbekké válnak, mint az azt körülvevő városon kívüli térség, vagyis egy hőmérsékleti többletet mérhetünk. Ennek hátterében az áll, hogy a burkoló anyagok, melyeket a településeken az utak, házak építéséhez használunk, jóval több sugárzást nyelnek el, mint a növényzet, ami egyébként a felszínt borítaná.
Kapcsolódó bejegyzések
Tegyünk együtt a városi zöldfelületek növekedéséért!
Budapest zöldfelület tekintetében nem áll túl jól. Ám rengeteg kiaknázatlan lehetőség van a belvárosi épületek belső udvarain, a tetőkön és a közösségi kertekben.
Persze a hatás nem folyamatos, sok tényező befolyásolhatja, néha alig észrevehető. Az intenzitása függ többek között a napszaktól, az évszaktól, valamint a település kiterjedésétől és szerkezetétől. Összességében tehát elmondható, hogy a városok sűrűn beépített, gazdagon aszfaltozott részei melegebbek, mint a város ritkább beépítésű külső kerületei, illetve a város körüli, gyakran erdős, vagy más növényzettel borított területek.
A hősziget hatás persze egyáltalán nem minden esetben káros, sőt hazánkban a a téli időszakban kedvezőnek tekinthető, hiszen kevesebb fűtésre van szükség miatta, így segíti az energia-megtakarítást.
Kapcsolódó bejegyzések
Már májusban 40 fok Budapesten?
Jelentősen újra kell gondolnunk nagyvárosaink építészeti jövőképét, ha csökkenteni akarjuk a városi hősziget hatást, hogy élhető élettér maradhasson.
Ezzel párhuzamosan viszont a nyaranta egyre sűrűsödő hőhullámok miatt a légkondicionáló berendezések használatával ez a megtakarítás semmivé foszlik. Ráadásul a hűtőberendezések működése (a meleg levegőt a kültérbe juttatják) még növelik is a hősziget hatást. Minél melegebb van, annál inkább fokozzuk a hűtést, ami az épületek közötti légtérben további melegedést idéz elő, és ezzel egy ördögi körbe kerülünk egészen addig, amíg egy frissülést hozó időjárási front nem csökkenti a kültéri hőmérsékletet.
Kapcsolódó bejegyzések
A hősziget hatás 2100-ra megfőzheti a városokat
Egy új modell úgy becsüli, 2100-ra a világ városai akár 4,4°C is melegebbek lehetnek a hősziget hatás következményeképp, ami jóval több, mint a párizsi egyezmény legrosszabb forgatókönyveként felvázolt 2°C-os melegedés.
A hősziget hatás ellen viszont nem lehetetlen védekezni. Fontos, hogy az építkezések során milyen anyagokat használunk, ahogy az is, hogy megfelelő mennyiségű városi zöldfelületet alakítsunk ki, melyek segítenek a levegő hűtésében. Fontos továbbá, hogy építő- és útburkoló anyagok színe is valamelyest segít a nyári hőségek idején. A világosabb színek használatával némileg csökkenthető a hőmérséklet.
Remek megoldás lehet zöldfalak és zöldtetők kialakítása is, ahogy a párolgáson keresztül a vízfelszínek is hozzájárulhatnak a város légtér hűtéséhez. Az ilyen elgondolások mentén alkalmazott változtatásokat akkor is érdemes lenne alkalmazni, ha nem lenne klímaváltozás, így azonban még fontosabbá válnak. A városi hősziget jelenség enyhítésére tett erőfeszítéseink egyszerre szolgálnának alkalmazkodási és mérséklési célokat is, miközben javítanák az ott élők életminőségét és komfortérzetét.
(Másfélfok)
