Egy új modell úgy becsüli, 2100-ra a világ városai akár 4,4°C is melegebbek lehetnek a hősziget hatás következményeképp, ami jóval több, mint a párizsi egyezmény legrosszabb forgatókönyveként felvázolt 2°C-os melegedés.
Egy nemzetközi kutatócsapat új modellezési technikával próbálta megbecsülni a 2100-ra várható hőemelkedést. Az eddigi klímamodellek gyakran nem számoltak a városi területekkel, mert azok csupán a szárazföld 3%-át fedik. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ezen a kis területen él már most is a lakosság többsége, a század végére pedig az emberiség túlnyomó többsége él majd nagyvárosokban.
A csapat modellje katasztrofális jövőképet fest, hiszen már most is komoly közegészségügyi problémát jelent a hőhullámok sújtotta területek veszélyeztetett lakosságának ellátása. A WHO adatai szerint 2000-2016 között 125 millióval nőtt a hőhullámoknak kitett emberek száma, míg 1998-2017 között 166 000 ember halálát okozta közvetlenül a szélsőséges hőség.
A városok a hősziget hatás miatt sokkal jobban kitettek az ilyen eseményeknek, mert az épített környezet a nap melegét elnyeli és közben folyamatosan melegíti a környezetét. Ezért is van az, hogy a városokban mindig egy kicsivel melegebb van. Ez vidéken sokkal kevésbé probléma, mert kevesebb az út és az épület, a növényzet pedig hűtőhatással rendelkezik.
(wired)
