Az európai országok sorra veszik fontolóra szélerőmű kapacitásuk növelését. Ennek oka a költséghatékony létesítés mellett a naperőművek ciklikusságának kiegyensúlyozása. Magyarországon ehhez azonban a jogi szabályozás koncepcionális átalakítására lenne szükség, amire hamarosan sor kerülhet.
A szélturbina technológia rohamos fejlődésének köszönhetően egyre hatékonyabb a szélerőművek tiszta energia termelése, és így egyre nagyobb a várható megtérülés is. A szomszédos országok közül Ausztria – domborzati viszonyainak is köszönhetően – aktívan támogatja a szélerőművek telepítését, és az utóbbi időben több szélturbina létesítést könnyítő jogszabályt fogadtak el. Magyarországon azonban lényegében 10 éve nem épült új szélerőmű és csupán 3-4%-ra tehető a szélenergia részaránya a villamosenergia-termelésben. Ennek oka a szigorú szabályozás, ami a gyakorlatban lehetetlenné teszi telepítésüket. Természetesen a szigorú szabályozás mögött alapvető megfontolások húzódnak, így a módosítás során fontos a megfelelő egyensúly megtalálása.
Lehetséges enyhítések
A korlátozás kimondott indoka a szélerőművek tájképre, zajszennyezésre, valamint környezetvédelemre (madárvédelemre) gyakorolt hatása. A fejlesztések szempontjából azonban reményre adhat okot ugyanakkor Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének C6.R2. számmal jelölt szárazföldi szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése című tervhez fűzött indokolása, amely kimondja, hogy a reform célja a szélenergia-termelési kapacitás kialakítása Magyarországon a jelenlegi általános korlátozások megszüntetésével és olyan kijelölt célterületek létrehozásával, ahol ösztönzöttek a szélenergiára irányuló beruházások.
Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi szabályozás mögötti indokok területi jelleggel kerülnének vizsgálatra és olyan úgynevezett „to go” zónák kialakítására lenne lehetőség, ahol a helyi szélviszonyok kedvezőek, a környezet-, és tájképvédelmi szempontok nem sérülnének, így a szélerőművek hozzájárulhatnának a villamosenergia-termeléshez, úgyhogy akár a naperőművek termelésének rendszeregyensúlybeli kilengéseit kompenzálják
– tette hozzá dr. Babus Gábor, a Deloitte Legal ügyvédi iroda ingatlanjogi csapatának ügyvédje.
Mindemellett Magyarország energiastratégiájával összhangban, a tervezett nap- és szél energia-kapacitás hálózatra kapcsolása mind az átviteli, mind az elosztóhálózatok jelentős fejlesztését, korszerűsítését igényli országszerte.
Megfelelő hálózati hozzáférésre és hálózati kapacitásra van szükség, a szélenergiából származó további termelési kapacitások biztonságos integrálásához. A szűkös hálózati kapacitások kezelésén kívül a megjelenő új technológiák, digitalizációs fejlesztések és olyan további szabályozások is elősegíthetik szélenergiát célzó befektetéseket, mint a például az energiaközösségek vagy aggregátorok hazai villamosenergia-rendszerbe integrálásához szükséges gyakorlati szabályok megalkotása, illetve a cPPA szerződésekre vonatkozó kiszámítható gyakorlati ismeretek
– tette hozzá dr. Bogdán Ágnes, a Deloitte Legal ügyvédi iroda energiajogi csapatának vezetője.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon milyen kis mértékben járul hozzá a szélenergia villamosenergia-termeléshez, a piac és a befektetők kíváncsian várják a jövőbeli szabályozást. Ahhoz, hogy a szárazföldi szélenergiát célzó befektetések Magyarországon is beindulhassanak, a jelenlegi szigorú szabályok feloldására lenne szükség, mely a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervnek köszönhetően közelebb lehet, mint valaha. Ez pedig koncepcionális fordulatot jelentene, ugyanis hazánkban a megújuló energiát hasznosító erőművek közül jelenleg a naperőművek dominálnak, amelyeknél a szélturbináknak jóval kisebb a területigényük, valamint a szélerőművek is kiegészíthetnék a naperőművek termelésének rendszeregyensúlybeli kilengéseit.
(Deloitte)
