A szén-dioxidra jellemzően problémaforrásként, az üvegházhatáson keresztül a globális klímaváltozás egyik fő mozgatórugójaként tekintünk. Elektrokémiai eljárások segítségével viszont olyan molekulák állíthatók elő belőle, melyeknek komoly szerepük lehet a fosszilis erőforrások kiváltásában. Ezzel az ígéretes technológiával foglalkozik a magyar eChemicles Zrt., melynek vezérigazgatója, dr. Janáky Csaba volt a Holnapután című podcastunk vendége.
Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést az alábbi lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!
Ahogy ez a műsor elején elhangzik, az üvegházhatás, illetve az azt előidéző szén-dioxid nélkül bolygónk meglehetősen élhetetlen hely lenne jó néhány fokkal alacsonyabb átlaghőmérséklettel. A probléma tehát nem a jelenléte, hanem a túlzottan magas koncentrációja, ami nemcsak a globális átlaghőmérsékletet emeli, hanem áttételesen a szélsőséges időjárási folyamatok gyakoribbá válásában is szerepet játszik.
Csökkenteni a kibocsátást
A klímacélok eléréséhez a szén-dioxid-kibocsátásunkat radikálisan csökkentenünk kell, erre különféle lehetőségeink vannak. Ilyen például az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiákra támaszkodó elektrifikáció vagy épp az eChemicles módszere, amely a szén-dioxid elfogására összpontosít.
Az elfogott szén-dioxid erőforrás lehet, számos módon felhasználhatjuk. A legegyszerűbb példa a különféle üdítőitalok gyártása, ami persze csupán marginális mennyiséget jelent. Készülhetnek azonban különféle vegyipari termékek (például az egyik legszélesebb körben alkalmazott műanyag, a polietilén) vagy szintetikus üzemanyag. Utóbbira egyre nagyobb is a kereslet, párhuzamosan a környezetvédelmi előírások szigorodásával.
Mi is az az elektrokémia?
A Wikipédia meghatározása szerint az elektrokémia az elektromos áram hatására bekövetkező kémiai változásokkal, valamint a kémiai energia elektromos energiává alakításának folyamataival, törvényszerűségeivel foglalkozik.
Pontforrások kiaknázása
Ahogy vendégünk mondja, az eChemicles megoldása a nagy kibocsátókra koncentrál. Ez azt jelenti, hogy a szén-dioxidot nem a levegőből kötik meg – ilyenre is találni példát a világban, nagy volumenben próbálkoznak vele például Izlandon –, hanem közvetlenül az ipari létesítményeknél, még mielőtt a szabadba kerülne. Ez már csak a gazdaságosság miatt is fontos, hiszen a fent említett „túlzottan magas koncentráció” (420 szén-dioxid-részecske jut minden 1 millió részecskére a levegőben) szinte értelmezhetetlenül alacsony mennyiség, ha be akarjuk fogni a szén-dioxidot.
Kapcsolódó bejegyzések
Izlandon bekapcsolták a világ legnagyobb, a levegőből szén-dioxidot megkötő gépét
Elindult a világ legnagyobb, a szén-dioxid levegőből való kiszívására és kőzetté alakítására tervezett erőműve. Az erőmű, amely az izlandi „orka”, azaz „energia” szóról kapta az Orca nevet, négy egységből áll, amelyek mindegyike két fémdobozból épült fel, ezek úgy néznek ki, mint a hajózási konténerek.
Prototípus és tesztelés
Az eChemicles 7–8 évvel ezelőtt kezdte a technológiai lehetőségek vizsgálatát a Szegedi Tudományegyetemmel közösen, hamarosan pedig szintet lép a projekt. A tervek szerint jövőre készül el két, már élesben tesztelhető, konténerméretű berendezés, melyek képesek lesznek modellezni az ipari hasznosítást. Kezdetben a cél mindenképp az lesz, hogy a kibocsátott szén-dioxidot helyben hasznosítsák, ezzel megfelelve a körforgásosság elveinek is. Az elektrokémiai megoldások előnyei között egyébként fontos megemlíteni, hogy kisebb léptékben is gazdaságosan működtethetők.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Magántőkealap 2022 őszén fektetetett be a vállalkozásba. A portfólió legkoraibb fázisú, ám jelentős növekedési potenciálú vállalkozásaként a cél a valós méretű prototípus elkészítése.
Az adásban ezeken túl beszélünk még arról, hogy a szintetikus üzemanyagok milyen szerepet játszhatnak a jövőben, és használatukkal hogyan csökkenthető a kibocsátás, valamint arról is, hogy mit kell tudni a vegyipari fejlesztésekről.
