Cherchez la femme, mondja a francia, azaz: keresd a nőt! A szerelem miatt számos háború tört már ki, gondoljunk csak a legismertebb ostromra, a trójaira. De ugyanez okozza a vesztét számos kerti kártevőnek is.

Pedig ők nem akarnak mást, csak „szeretni”, már amennyire egy ízeltlábú képes erre. Ezzel önmagában nem is lenne semmi gond, hiszen éljék csak világukat, keressenek párt, szaporodjanak és sokasodjanak. Csakhogy mindezt akkor tennék, amikor épp igen fontos fázisába ér gyümölcsfáink éves ciklusa, azaz tavasszal. Virágzás, gyümölcskezdemények és a rájuk leselkedő molylepkék.

Ki ne talált volna már kukacos almát vagy szilvát (vagy bármilyen gyümölcsöt)? Bizony, a kártevők nyári utódai a legveszélyesebbek. Azért kell megkülönböztetni, hogy melyik „generációról” beszélünk, mert itthon évente 3-4 is kikelhet, melyek közül a már említett nyári a legveszélyesebb. A kártevők szétrághatják a teljes termést, valamint az általuk fúrt lyukakon át betegségek is bejuthatnak a gyümölcsökbe. Olyannyira veszélyesek, hogy ha nem vigyázunk, akkor akár 100 százalékos is lehet a veszteség!

Pedig nem túl bonyolult megelőzni ezt a szinte bibliai csapást, csak a megfelelő időben ki kell tennünk a feromoncsapdákat, hogy tőrbe csaljuk a szerelmes hímeket. A nőivarú lepke ma már mesterségesen előállított hormonja annyira vonzó, hogy az ellenkező nem mindent félredobva száll az irányába. A feromoncsapdákat a fa lombkoronájába kell telepítenünk úgy, hogy a nyílásokat ne takarja el semmi, hogy könnyen tőrbe lehessen csalni a szerelem után rohanó „legényeket”. A csapdák úgy néznek ki, hogy egy csőben vagy házikó formájú nyitott műanyag „dobozban” az alsó rész be van kenve egy ragadós anyaggal, amely a már említett feromont árasztja magából. A ragasztó örökre marasztalja vendégeit, megóvva gyümölcseinket.

Kapcsolódó bejegyzések

Nevelj tájfajta gyümölcsfákat!

A Nemzeti Biodiverzitás és Génmegörzési Központ várja önkormányzatok, iskolák és egyházközösségek jelentkezést, gyümölcsész programjába.