A kutatók az árapálymérők és műholdak adatait kombinálták a jégolvadás méréseivel, hogy modellezzék a tengerszint változását a Földközi-tenger medencéjében 1960 óta lezajlott változásokat. Meglepetésükre azt találták, hogy 1960 és 1989 között mintegy 9 mm-rel csökkent a tengerszint, ami a medence feletti megnövekedett légköri nyomásnak köszönhető.
1989 óta azonban az óceánok felmelegedése és a szárazföldi jég olvadása gyors tengerszint-emelkedést eredményezett, amely az elmúlt két évtizedben átlagosan évi 3,6 mm-t tett ki a Földközi-tenger medencéjében. Az emelkedés azonban nem egyenletesen oszlott el. Az elmúlt 20 évben kétszer akkora tengerszint-emelkedés volt az olaszországi Amalfi-parton, mint a spanyolországi Costa del Solon – derül ki egy tanulmányból.
Az olyan védelmi célokra épült szerkezetek, mint a tengerfalak hatékonyak ugyan, de drágák. A helyi tengerszint-emelkedés megbízható becslései segítenek a tervezőknek költséghatékony döntéseket hozni
– mondja Francisco Mir Calafat, a liverpooli Nemzeti Oceanográfiai Központ munkatársa.
A JGR Oceans című folyóiratban közzétett eredmények azt mutatják, hogy az Adriai-tenger, és az Égei-tenger két évtized alatt 8 cm-t emelkedett, míg a Földközi-tenger keleti részén található Krétai-szorosban csak ennek felével emelkedett a tengerszint.
A tudósok azt gyanítják, hogy ez az egyenlőtlen mintázat a Földközi-tenger vízsűrűségének és áramlási mintázatának változásaira vezethető vissza.
Kapcsolódó bejegyzések
Egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság
Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95%-a a jelenlegi száraz és forró események számának több mint 2-szeresét fogja tapasztalni a 21. század végére.
Ez hatással van a part menti mérnöki tevékenységekre is. Ezek a berendezések segíthetnek abban, hogy a part mentén élők biztonságban legyenek, azonban egy nagyobb mértékű vízszintemelkedés már komoly károkat okozhat.
(Forrás: theguardian.com)
