Globálisan az élelmiszerek egyharmada a kukában végzi. Lassan ez az adat már mindenki számára lerágott csont lesz, annyit halljuk. Ennek ellenére majdnem száz milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe, csak az Európai Unióban. Miért veszélyes ez a bolygónkra és ezáltal ránk nézve is? Miket tehetünk, hogy a szemetes helyett inkább éhes szájakra találjon az étel? 

A fogyasztók felelőssége is

El tudod képzelni, hogy mennyit nyomhat 1682 db Titanic méretű hajó? Nagyjából elképzelhetetlen mennyiség, ugye? Pedig évente csak az Európai Unióban ekkora mennyiségű élelmiszer kerül a szemétbe, persze ezért a mennyiségért nem csak a háztartások a felelősek, hulladék sajnos az élelmezési lánc minden állomásán keletkezik, a pazarlás viszont már a fogyasztók számlájára írható. Itthon a NÉBIH felmérése szerint 4%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás mértéke a háztartásokban, így már “csak” 65 kg/fő/év a kidobott mennyiség, amelynek fele megelőzhető lenne. A felmérésből az is kiderül, hogy az elkerülhető hulladék nagy részét a főtt ételek, kenyérfélék és péksütemények, zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek adják.

Elképesztő számok

Amellett, hogy ezeknek az ételeknek egy része – a még jó minőségű, de megunt élelmiszerek például – a szemetes helyett egy éhezőt segíthetne, pazarlásunkkal még bolygónknak is komoly terhelést okozunk, hiszen minden kidobott falattal együtt a megtermeléséhez, előállításához felhasznált földterületet, vizet és energiát is feleslegesen használjuk, és az a helyzet, hogy egyikből sem bővelkedik már a Föld. A szemétre kerülő élelmiszerekhez köthető kék vízlábnyom – a termék előállításához felhasznált felszín alatti és fölötti víz – 130 Balaton vízmennyiségével megegyező, a bolygó mezőgazdasági területeinek 30 százalékát pedig arra használjuk, hogy olyan élelmiszereket termesszünk rajta, amit aztán kidobunk.

A lerakóra kerülő szerves hulladékok bomlásnak indulnak, mely során üvegházhatású gázok – szén-dioxid, metán – keletkeznek. Az ENSZ számítása szerint az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 10 százalékát a kidobott, elpocsékolt élelmiszerek termelik. Nem csoda hát, ha az USA és Kína után az élelmiszerpazarlás léphet a legnagyobb CO2 kibocsátók szégyenletes dobogójára. 

Mit tehetünk a saját konyhánkban?

A klímaváltozás elleni harcban az egyik, és talán legkönnyebben megvalósítható lépés az élelmiszerpazarlásunk csökkentése lenne. Kis erőfeszítéssel sokat tehetünk bolygónkért – hogy ne csak általánosságban beszéljünk, adunk néhány nagyon egyszerű élelmiszermentő tippet:

• Ne vásárolj éhesen! Így elkerülheted, hogy a korgó gyomrod befolyása alatt olyan dolgokat is megvásárolj, amit aztán nem eszel meg. 
• Írj bevásárló listát, így szintén elkerülheted az impulzus vásárlást. 
• Alkalmazd a FIFO elvét a hűtődben: a régebbi élelmiszerek kerüljenek előbbre, az újabbak hátrébb. 
• Tegyél különbséget a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági idő között. A tartós termékek a minőségét megőrzi dátum után is fogyaszthatók; nézd meg, szagold meg, ha nem találsz rajta semmi furcsát, használd nyugodtan.
• Fagyaszd le, amit már nem eszel meg, egy rohanós napon, amikor nincs időd még jól fog jönni az elrakott étel. 
• Túl sokat főztél? Add oda egy rászorulónak a felesleget.
• Attól mert sérült a gyümölcs vagy zöldség még nem jelenti azt, hogy az egész romlott. Vágd ki a sérült részt, a többit pedig használd nyugodtan.
• A kicsit fonnyadtabb zöldségből, gyümölcsből készíthetsz krémlevest, főzeléket vagy egy turmixot/smoothiet.
• Légy kreatív, használd fel minél több részét az alapanyagoknak, gondold újra a maradékokat! 
• Ha teheted, komposztálj!

Nyitókép forrása: Getty Images