A trópusi tőzeglápok az egyik leghatékonyabb szén-dioxid-elnyelők. Viszont sajnos hatalmas szén-dioxid-kibocsátókká válhatnak, ha károsodnak, például tűzvész miatt, ami pedig az éghajlat gyorsabb felmelegedéséhez vezethet. A Göttingeni Egyetem által vezetett kutatásban bemutatják, hogy Szumátra és Borneó tengerparti területein található tőzeglápok hogyan alakultak ki az évezredek alatt, és hogyan befolyásolta dinamikájukat az éghajlat és a tengerszint.
Hogy többet tudjanak meg az elmúlt 17 000 év környezetéről, a kutatók két, egyenként több mint nyolc méter hosszú tőzegmagot elemeztek. Pollen-, spóra- és faszénnyomokat vizsgáltak, valamint széndatálást és biogeokémiai vizsgálatokat végeztek. Tanulmányukban kimutatták, hogy 9 000 és 4 000 évvel ezelőtt (ami a holocén kor közepe), amikor a tengerszint még a mostaninál is magasabb volt, sokkal nagyobb volt a faszénkoncentráció. Ez annak a jele, hogy akkoriban nagyobb erdőtüzek voltak, aminek oka eddig rejtély volt a tudósok számára. A megoldás nyomravezetője az volt, hogy a kutatók nagy arányban találtak mangrove polleneket.
A pollenszemek mangroveerdők jelenlétére utalnak, amelyek a part mentén, a sós vízben nőnek. Jelenlétük jól jelzi a tengerszint emelkedését és a só mennyiségének növekedését az egyébként édesvízi tőzegmohás ökoszisztémában. A só káros a szárazföldi növényzetre, ami valószínűleg több száraz és elhalt falevelet és ágat eredményezett. A só csökkentheti az erdők lombkoronaszintjét és a levegő páratartalmát is, ami az egyetlen fontos tényező, amely megakadályozhatja a tűz terjedését a tőzeglápok ökoszisztémáiban. Továbbá a mangrovefák kiváló minőségű tüzelőanyagok, amelyek hosszú ideig és magas hőmérsékleten égnek. A száraz vagy elhalt fák számának növekedése és a kiváló minőségű tűzifa közelsége, valamint a lombkoronaszint és a páratartalom csökkenése mind hozzájárulhatott az akkori nagyobb tüzekhez.
„Meglepődtünk, hogy a tengerszint emelkedése potenciálisan súlyosbíthatja a tüzeket Indonézia part menti területein” – mondja a kutatás vezető szerzője, Dr. Anggi Hapsari, a Göttingeni Egyetem munkatársa. „Eredményeink kiemelik, hogy a tengerszint emelkedése és a száraz éghajlat közötti kölcsönhatás hogyan járulhat hozzá a hatalmas erdőtüzekhez még az olyan, viszonylag tűzálló ökoszisztémákban is, mint az érintetlen tőzeglápok. Ez rávilágít az éghajlat felmelegedését súlyosbító tengerszintemelkedés potenciális rejtett hatására.”
Forrás (enn.com)
hirdetés
