A vízilovak felkerülhetnek a világ legveszélyeztetettebb állatainak listájára, mivel az éghajlati válság, az orvvadászat és az elefántcsontkereskedelem miatt csökken a populációjuk.

A félvízi emlősök a Szaharától délre fekvő Afrika tavaiban és folyóiban élnek, becsült populációjuk 115 000-130 000 egyedre tehető. A fogaikban található elefántcsont kereskedelme mellett az élőhelyük elvesztése és romlása, valamint a globális felmelegedés hatásai is fenyegetik őket.

A vízilovakkal kereskedelmi céllal és vadásztrófeaként is legálisan üzletelhetnek a Cites, azaz a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény értelmében.

Az idén novemberben Panamában megrendezésre kerülő következő Cites Cop konferenciát megelőzően 10 nyugat-afrikai ország, köztük Togo, Gabon és Mali azt javasolta, hogy a vízilovakat a Cites keretében a legmagasabb szintű védelemben részesítsék.

Ha jóváhagyják, ez a vízilovak testrészeivel és elefántcsontjával való kereskedelem teljes nemzetközi tilalmát jelentené, ami segítene megelőzni a faj pusztulását. Becslések szerint 2009 és 2018 között legalább 77 579 víziló testrésszel és termékkel kereskedtek legálisan.

A víziló a világ egyik legnehezebb szárazföldi állata; a hímek súlya elérheti az 1800 kg-ot is, és általában nagy csoportokban élnek. Az állatok különösen érzékenyek a túlzott mértékű kiaknázásra, mivel hosszú, nyolc hónapos vemhességi idejük van, és a nőstények csak kilenc-tíz éves korukban válnak ivaréretté.

Rebecca Lewison, az IUCN SSC vízilovakra szakosodott csoportjának társelnöke szerint a vízilovakat figyelmen kívül hagyták, mint természetvédelmi szempontból aggályos fajt, mivel nagy populációs sűrűségük miatt azt a benyomást kelthetik, hogy rengeteg van belőlük a vadonban. Számuk azonban az elmúlt 20 évben jelentősen csökkent.

Forrás (theguardian)