Az Európai Unió legnagyobb gabonatermelője, az elsősorban északi területein termesztő Franciaország 30 százalékkal több búzát takarított be tavaly az előző évhez képest. Az aszályokkal és hőhullámokkal sújtott, délebbi fekvésű Spanyolországban viszont több mint 30 százalékkal esett vissza a termés. Több kutatás is igazolta, hogy Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak, és ennek a hegyekkel körülölelt medence sajátos klímája a fő oka.
Bár 2017-ben rekordközeli értéket ért el a búza magyarországi termésátlaga, ám több kutatás is igazolta, hogy
Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak. A fő ok: a hegyekkel körülölelt Kárpát-medence sajátos klímája.
Extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok érzékenyebben érintik a Kárpát-medencét. A szárazföld belsejében van, a tengerhez közelebbi területek viszont lassabban melegszenek fel a víz hűtő hatása miatt. Magyarországon éppen a legelmaradottabb északkeleti és déli területek vannak leginkább kitéve a klímaváltozásnak, ezek a régiók európai léptékben is kiemelkedően sérülékenyek.
Nyaranta 4-5 fokos melegedés várható
Hazánkban a melegedés a ‘80-as évektől gyorsul. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakértője, Lakatos Mónika szerint
minden évszak melegszik, de eltérő mértékben.
Leginkább a nyár, amelynek középhőmérséklete közel 2 Celsius-fokkal nőtt az elmúlt 30 évben. Egyre gyakoribbak az időjárási szélsőségek, a hőhullámos napok száma nő,
a csapadék eloszlása pedig egyre végletesebb.
Az éghajlat jövőbeli változását és ennek hatásait különböző modellekkel tesztelik. Ezeket több bizonytalanság is nehezíti, már csak amiatt is, mert a hatások nem egyszerre és nem azonos módon jelentkeznek. Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról több kutatás is készült Magyarországon, amelyekben jellemzően különböző forgatókönyvek alapján szimulálják a klímaváltozás következményeit. Az OMSZ egyik kutatásában
a Magyarországon várható éghajlatváltozást pesszimista és átlagos forgatókönyvekkel számított modellkísérletek alapján vizsgálták.
Zsebeházi Gabriella kutató szerint egyértelműen kijelenthető, hogy minden évszakban növekedni fog az átlaghőmérséklet, a 2071 és 2100 közötti időszakban a nyári átlaghőmérséklet 4-5 fokkal lehet magasabb az 1971 és 2000 között mért átlaghoz képest.
Jön a szárazság
A mezőgazdaság a klímaváltozásnak egyik leginkább kitett szektor, és több szempontból jelentős hatással lesz rá az éghajlatváltozás. Az agrártermelésben a legfontosabb tényező a csapadék.
Jelenleg az esővíz többnyire biztosítja a termeléshez szükséges csapadékot, de ez a század végére teljesen megváltozhat. Az OMSZ szerint ugyan a modellek bizonytalanabbul írják le a csapadékváltozás irányát, de az elmondható, hogy az éves mennyiség kismértékű változása mellett a csapadék évszakos eloszlása átrendeződik.
Ősszel és télen több csapadékra számíthatunk, a nyári mennyiség viszont több mint 20 százalékkal is visszaeshet a század végére
az 1971-2000 közötti értékhez képest (ugyanakkor ellentétes irányú változás sem zárható ki). A nyarak valószínűleg szárazabbak lesznek, és egyre nagyobb területeket sújt majd aszály.
Az öntözésnek emiatt kulcsszerepe lesz, ami viszont komoly kihívás elé állítja az ágazatot. Magyarországon az öntözési területek aránya az ‘50-es évek szintjének felel meg.
A termőterületek mindössze 1 százalékát öntözzük, az EU-ban ez az arány 9 százalék.
Az öntözés azért is érzékeny kérdés, mert környezetvédelmi szempontból aggályos a víz felhasználása.
Szalai Sándor, a Szent István Egyetem docense szerint a klímaváltozás általános jellemzője, hogy a csapadék intenzitása mindenhol növekszik, még ott is, ahol a mennyisége csökken. Mivel a mennyiség nálunk csökkenni fog, viszont egyre intenzívebb lesz, a hozzáférhető csapadékmennyiség duplán romlik. Így különösen fontos lesz, hogy a lehullott csapadékkal hogyan gazdálkodunk.
A harmadik legnagyobb kihívás a szélsőségesség lesz, leginkább az egyre gyakoribb aszályok és árvizek.
Számolni kell az éghajlatváltozás hatására megjelenő és gyorsan terjedő kártevők, kórokozók és gyomok elterjedésével is. Szalai szerint a szimpla felmelegedésnél jóval komplexebb folyamat ez, emiatt becsapós például arról beszélni, hogy Budapest éghajlata olyan lesz, mint mondjuk Várnáé. Ez ugyanis kiszámíthatatlan, legfeljebb a középhőmérsékletre igaz, a csapadék intenzivitása vagy a tenger hatása nincs belekalkulálva.
A cikk befejező része a lenti cikken olvasható.