A fosszilis energiahordozókról való leválás nem fog sikerülni atomenergia felhasználása nélkül – mondta Áder János volt köztársasági elnök pénteken Pakson, a paksi atomerőmű alapkőletételének 50. évfordulója alkalmából tartott sajtóeseményen.
Az erőmű látogatóközpontjában tartott rendezvényen a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadói Testület tagja hozzátette, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség szerint az atomenergiára a párizsi klímacélok eléréséhez is szükség van. Rámutatott arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a paksi atomerőmű a világ egyik legbiztonságosabb atomerőműve.
Erre joggal lehetünk büszkék, az elmúlt ötven évben felhalmozódott tudásra bátran építhetünk – jelentette ki Áder János.
Áder János kitért arra is, hogy a hazai naperőművi kapacitás hamarosan eléri a 12 ezer megawattot. Ha az energiatárolás ismert formái nem oldják meg a problémákat, akkor zsinóráram nélkül nem tudjuk biztosítani a magyar lakosság és a vállalatok energiaellátását – mondta. Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján két éve 38 ország rögzítette, hogy 2050-re meg kell háromszorozni az atomenergia-termelést, és három évvel ezelőtt az Európai Unió is elfogadta azt, hogy az atomenergia átmenetileg fenntartható. A világon jelenleg 70 atomerőmű épül – fűzte hozzá.
Kapcsolódó bejegyzések
Jó kezekben a fenntartható atomenergia
Paks nélkül kritikussá válhat az áramellátás, de van előrelépés az atomenergia zöldebbé tételében.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter megjegyezte, hogy a kor legjobb döntése volt, hogy Magyarország megépítette az atomerőművet, amely ma is az áramfogyasztás egyharmadát, a hazai áramtermelés csaknem felét biztosítja. Közölte, hogy a fűtőanyag 2028-ig rendelkezésre áll az atomerőmű számára. Beszélt arról, hogy a magyar energiapolitika két pillére közül az egyik az atomenergia. A négy atomerőművi blokk és a Paks II. épülő két blokkja 4400 megawatt teljesítményre lesz képes, ami a mai fogyasztás mintegy kétharmadát jelenti. Mint mondta, a rendszerváltás óta a magyar GDP a kétszeresére bővült, a primér energiafogyasztás ugyanakkor csökkent, ezen belül azonban nőtt az áramfelhasználás. Amikor mind a hat blokk termelni kezd, akkor az ország áramfelhasználásának felét adja majd – közölte. A miniszter beszámolt arról is, hogy idén elsőként 15 olyan nap volt, amikor Magyarország nettó áramexportőr volt, áprilistól augusztus végéig pedig 15 százalék alatt volt az áramimport. Idén bőven 20 százalék alatt lesz az ország átlagos áramimportja.
Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke az európai villamosenergia-rendszerirányítók szövetségének elemzését idézte, amely szerint Európában az elektromos áram felhasználása 2050-re 50 százalékkal nő úgy, hogy a végső energiafelhasználás 20 százalékkal csökken; utóbbi a hatékonysági intézkedéseknek és az energiarendszerek integrálásának köszönhető. Paks szerepe Magyarország energiabiztonsága, a klímavédelem, az innováció területén is megkerülhetetlen – húzta alá.
Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy az MVM-csoport elkötelezett az atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása iránt, amellyel az erőmű a 2050-es évek közepéig üzemelhet. A projekt költsége mintegy 500 milliárd forint, azt követően pedig 1000–1200 milliárd forintot fognak költeni atomerőművi fejlesztésekre.
Kádár Andrea, az Országos Atomenergia Hivatal elnöke többek között azt mondta, hogy a második üzemidő-hosszabbítás esetében nincsenek azonnal átvehető tapasztalatok, egyfajta úttörő munkát kell végezni. Magyarország eddig is élen járt a már széles körben elterjedt valószínűségi biztonsági elemzési módszerek bevezetésében – tette hozzá.
Horváth Péter János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy a létesítmény átadása óta 585 milliárd 559 millió 300 ezer kilowattóra áramot termelt, jelenleg a magyar villamosáram-termelés 46 százalékát adja, és az áramfogyasztás 35 százalékát fedezi. Felidézte, hogy az 1982 és 1987 között üzembe helyezett blokkok eredeti, 440 megawattos teljesítményét azóta három lépésben több mint 500 megawattra emelték. A paksi atomerőmű ma az egyik legbiztonságosabb VVER-440 típusú erőmű az egész világon. A blokk eredeti, 30 éves üzemideje 50 évre nőtt, így legalább 2037-ig termel áramot, és lehetőség van az élettartamot további 20 évvel meghosszabbítani – tette hozzá.
Az erőmű kihasználtsága meghaladja a 90 százalékot, 2025 második negyedévében 93,37 százalék volt. Az Atomerőmű-üzemeltetők Világszövetségének (WANO) listája szerint a 4 paksi blokk a 147 adatokat közlő erőmű blokkjainak rangsorában a 10., a 30., a 40. és az 53. helyet foglalja el.
A vezérigazgató elengedhetetlennek nevezte a nukleáris üzemanyagciklus bezárását a kiégett üzemanyag újrafeldolgozásával és a hasznosítható anyagok visszanyerésével. A működésüket hamarosan megkezdő szaporító reaktorok tömeges alkalmazása a jelenlegi uránkészletek használatát több évszázadra terjesztik ki – húzta alá. Horváth Péter János mások mellett köszönetet mondott a Roszatom szakembereinek, „akik évtizedek óta együttműködnek az atomerőművel a biztonság fejlesztése terén, és ezekben a napokban ünneplik az orosz atomenergetika elindulásának 80. évfordulóját”. (MTI)