A fekete katonalégy lárvája több fronton is segítheti a mezőgazdaságot: prémium takarmányt jelent, újrahasznosíthatja az élelmiszer-hulladékot, és talajjavítóként is funkcionál. Vajon átveheti a „hatalmat” a szója felett, és a jövő takarmánya lehet? A fél éve elindult Agroloop Kft. üzem lehetőségeiről volt szó a Kék Bolygó Alapítvány legújabb podcastjában.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke az Agroloop Hungary Kft. rovarfehérjét, egészen pontosan a fekete katonalégy lárváját előállító cég fél éve megnyitott üzemcsarnokában beszélgetett Percze Rajmond társalapító-ügyvezetővel arról, hogy milyen lehetőségek vannak a rovarfehérjében, és miként teheti ez a megoldás hazai és európai szinten is fenntarthatóbbá a takarmányellátást. Az ötlet megszületésétől a gyár alapításáig és az előállítás elindulásáig eltelt évek tapasztalatai és a lárvákban rejlő lehetőségek további kapukat nyithatnak meg a takarmány-előállítás előtt.

Hogyan lehet a lárvából takarmány?

A fekete katonalégy egy trópusi égövön őshonos rovar, amelynek különleges képessége, hogy 12–14 nap alatt az összes kalóriát beviszi a szervezetébe, amire egész életciklusa során szüksége van, azaz nagyjából 45 napon át. Az Agroloop Kft. üzemében haszonállatként funkcionáló lárvák adják a takarmány velejét.

Kapcsolódó bejegyzések

Itt a megoldás a klímaváltozásra: rovar alapú takarmányozás

Hatalmas mennyiségben importálunk fehérjetakarmányt, de ezt felválthatja az itthon termelt rovarliszt, amelynek sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma.

Percze Rajmond elmondta, hogy az előírások és a haszonállat-minősítés miatt a lárvákat kizárólag takarmányipari minősítésű anyagokkal etethetik, holott a megoldásuk célja az, hogy minél alacsonyabb minőségű alapanyagokkal dolgozzanak, mivel így gyakorlatilag az élelmiszer-hulladékból is takarmányt állíthatnának elő.

„Naponta 120 tonna alapanyagról beszélünk: az üzemben jelenleg 2 milliárd egyed van, ezek 12 naponta cserélődnek, mivel kifejlett légy nincs az üzemben.”

Beszédes szám a naponta 120 tonna alapanyagból előállított 30 tonna lárva is, ami 10 tonna takarmányipari alapanyagot jelent. Ezt zsír és liszt formájában értékesítik tovább, de a lárvák által elhasznált takarmány is fontos funkciót tölt be, talajjavítóként alkalmazzák.

Élelmiszer-hulladékból takarmány

Nagy áttörés lehetne, ha olyan alapanyagokat adhatnának a lárváknak, amelyeket más haszonállatok nem tudnak elfogyasztani, így még jobban hasznosulhatna a rovarliszt.

Áder János erre reagálva elmondta: Magyarországon az élelmiszer 30 százalékát kidobják, az Európai Unióban ez az arány még rosszabb, tehát alapanyag lenne bőven. Így az agráriumban is sokkal jobban ki lehetne használni a körforgás előnyeit. Ehhez a jogszabályi körülményeket is meg kell teremteni a kuratóriumi elnök szerint.

Az ügyvezető részletesen ismertette, hogyan lesz sokféleképpen felhasználható takarmány a lárvából. Elmondta, hogy szárított lárvaként, fehérjelisztként és zsírként is továbbadhatják a lárvákat. A lárvaürülék pedig tovább hasznosítható, ebből talajjavító granulátumok is készülhetnek.

Rengeteg lehetőség rejlik még a rovarfehérjében

Az ügyvezető beszélt arról is, hogy a rovarfehérje-ipar még nagyon fiatal. A szóban forgó fehérje funkcionális takarmány-alapanyag, ám jelenleg a szója kihagyhatatlan alkotóeleme a takarmányozásnak.

Ha azonban az iparág megfelelő ütemben tud nőni, akkor a rovarfehérje egyre nagyobb részét helyettesítheti a kevésbé vagy egyáltalán nem fenntartható alapanyagforrásoknak. Habár az üzem kapacitáskihasználása egyelőre nem 100%-os, a következő hónapokban elérhetik a vágyott teljesítményt. Így megindulhat a gyártás bővülése és a rovarfehérje felhasználása is, amelynek előállításához kevesebb víz és termőföld szükséges, és mérsékeltebb kibocsátással is jár, ám minden eleme újrahasznosítható, illetve bevonható a mezőgazdaság különböző ágazataiba.

Hogy a rovarfehérje miként válthatná ki a szóját, van-e erre reális esély, és merre növekedhet tovább az iparág, az kiderül a Kék Bolygó Alapítvány podcastjából.

Kiemelt kép: Agroloop