Ráadásul nem kell mindjárt a bécsi Pálmaházra gondolni! Akár magunk is elkészíthetjük dísznövényeink vagy finomságokat termő növényeink téli szálláshelyét.

Minden attól függ, mennyi időnk és pénzünk van a projektre. Ha előbbiből bővelkedünk, az utóbbi már szinte lényegtelen is, ugyanis akár magunk is elkészíthetjük a kis „Schönbrunnunkat”. Lomtalanításkor ugyanis számolatlanul kerülnek az utcára a régi, nem használt és az energiatakarékosság jegyében lecserélt ablaküvegtáblák, amelyek csak újrahasznosításra várnak.

Miért csináljunk üvegházat?

Éghajlatunk – egyelőre még – olyan, hogy a négy évszak tervezésre késztet minket. Szilárd meggyőződésem, hogy a fejlett világ is azért tart ott, ahol, mert a növénytermesztésben és az állattenyésztésben kénytelen volt az ínségesebb hónapokra is gondolni, ezért magtárakat és karámokat épített. Az üvegház pedig pont ilyen lehet.

Átlagosan 5 Celsius-fokkal van melegebb egy üvegházban, mint odakint, ami az enyhe teleinket tekintve elég is lehet ahhoz, hogy tartósan fagypont felett vagy akörül tartsuk a hőmérsékletet. Persze igazán kemény tél januárban és februárban lehet. A szakemberek szerint nagyjából -25 Celsius-fokig segíthet az üvegház külön fűtés nélkül, rövid ideig. Azért nem javaslom senkinek, hogy ezzel kísérletezzen.

Fűteni márpedig energia, ez pedig pénz! De van költséghatékony megoldás. Méghozzá az, ha trágyát és némi mulcsot teszünk aljzat gyanánt, amelyet olykor felfrissítünk. Ez – mint egy „hőpaplan” – átsegíti a bentlakókat a mínuszokon. Ha van rá keretünk, akkor persze könnyen és tartósan felfűthetjük az üvegházunkat, szinte trópusi körülményeket biztosítva áttelelő növényeinknek.

Kapcsolódó bejegyzések

Üvegház a föld alatt: építsünk walipinit!

Walipini, a földbe süllyesztett üvegház, amely eredetileg Bolíviából származik, és egyesíti a passzív napenergiát a talaj hőtartó képességével.