Bár még nincs vége az évnek, 2022 állatvédelmi szempontból mozgalmas és produktív esztendőnek bizonyult. Civil állatvédő szervezetek pályázhattak jelentős összegű támogatásra, szigorúbbak lettek az állatvédelmi jogszabályok, illetve a jövő generációjának szemléletformálására is jelentős hangsúly helyeződött. Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztossal beszélgettünk.

Nemrég hirdették ki az 500 millió forintos civil pályázat nyerteseit. Miről szólt ez a pályázat pontosan?

Először is szeretném elmondani, hogy az állatvédelem nem létezne a civil szervezetek nélkül. Ezek a szervezetek erőn felül teljesítenek ebben a szektorban, rengeteg állatvédelemhez köthető feladatot látnak el. Gondoljunk itt a menhelyekre, a mentésekre, az utógondozásra, az ivartalanítási programokra, a felelős állattartásra való felhívásra, ahol nagymértékben számíthatunk rájuk.

Munkájuk elismeréseként szerettem volna egy olyan pályázati lehetőséget biztosítani nekik, mely rájuk szabottan biztosítja a támogatást. A kormányzat ezt a törekvésemet elfogadta, így egy 500 millió forintos keretösszegű pályázatot tudtunk kiírni az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet segítségével, mely kizárólag állatvédő szervezeteknek szól. Ezzel egyrészt az állam elismeri a munkájukat, másrészt pedig jelzi, hogy továbbra is számít rájuk, hiszen csak velük együttműködve lehetünk eredményesek.

Mennyire volt sikeres a kezdeményezés: hányan pályáztak, és hányan nyertek?

Több mint kétszázan adták be a pályázati anyagot, és 187-en részesültek támogatásban. Nagy eredménynek tartom, hogy minden olyan szervezet nyert, amely megfelelt a pályázati feltételeknek, időben adta be a pályázatát, illetve a hiánypótlást. Sikerült a pályázati kiírásba beépíteni az általuk is fontosnak tartott szempontokat, így működési költségre, állategészségügyi szolgáltatásra, illetve amennyiben állatmenhely üzemeltetésével is foglalkoznak, férőhelybővítésre fordíthatják az elnyert támogatást.

Mindenképpen szerettük volna az ivartalanítás fontosságára is felhívni a figyelmet, így ez megjelent ebben a pályázatban is, hiszen a kóbor állat állomány csökkentése óriási kihívás számunkra. A támogatásból a civil szervezeteknek legalább 200 ezer forintot ivartalanításra kell fordítaniuk, de természetesen ennél jóval magasabb összeget is költhetnek majd erre a célra.

A támogatói okiratok kiküldése folyamatos, és az állatvédő civil szervezetek még ebben az évben megkapják a pályázaton elnyert összeget. Szeretném kiemelni, hogy ez egy előfinanszírozott pályázat, ahol nem kell önrészt vállalniuk a pályázóknak.

Számos szervezet foglalkozik haszonállatok és vadon élő állatok mentésével. A vadon élő állatok mentésével foglalkozó szervezetnek speciális tudásra van szükségük, hiszen a mentett állatfajok ellátásához olyan szakmai tudás és szervezettség szükséges, amivel az apróvadtól a madarakon át a nagyvadig mindenkin tudnak segíteni. Örülök, hogy ők is pályáztak erre a lehetőségre, és kaptak is támogatást.

Az is külön öröm számomra, hogy az ország minden részéből volt pályázó, így nincs olyan megye, ahova ne érkezne valamilyen fokú segítség az állam részéről.

Lesz folytatása ennek a kezdeményezésnek?

Természetesen. Sok olyan programunk van, amelyet szeretnénk folytatni. Megemlíteném a 2021-ben lebonyolított Magyar Falu Programot is, amely szintén nagyon sikeres volt. 5000 fő alatti települések önkormányzatai pályázhattak a felelős állattartás jegyében, hogy a lakosság állatainak ivartalanítási beavatkozását, mikrochip behelyezését, veszettség elleni oltását támogathassák. A keretösszeg ebben az esetben is 500 millió forint volt. Több mint 600 önkormányzat nyert a pályázaton, amiből az látszik, hogy sikerült őket is megmozgatni, és számos település jelezte, hogy szívesen vinné tovább a programot. Továbbá szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 2021 szeptemberében elstartolt a Gazdijogsi képzés, mely a a jelenlegi és a leendő állattartók tudásának bővítését hivatott szolgálni. 

A civil állatvédő szervezetek számára is szeretnénk további lehetőségeket biztosítani, ezért is hoztuk létre az állatvédelmi alapítványunkat, melynek fontos feladata a támogatásuk.

Mit kell tudni erről az alapítványról?

A politikai vitákban felmerült, hogy csupán azért hoztunk létre államilag egy alapítványt, hogy a jobboldali állatvédők szerepet kapjanak. Számomra azonban nem létezik jobboldali és baloldali állatvédő, kizárólag állatvédelem van. Büszke vagyok arra, hogy mindenkivel együtt tudok dolgozni, az állatvédelem ügyét pedig politikán felülinek gondolom. A szlogenünk többek közt emiatt is az, hogy „Közös ügyünk az állatvédelem”, hiszen nem politikai síkon közelítjük meg a témát. Ezúton is köszönöm azoknak, akik az ellenzék padsoraiból is támogatták a törekvésünket, hiszen látják, hogy jó úton járunk, és próbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy évről évre javuljon az állatvédelem helyzete Magyarországon.

Az alapítvány megfelelő szakmai alapot ad majd ahhoz, hogy olyan stratégia mentén épüljön fel az állatvédelem, mely az állatjóllétet helyezi fókuszba.

Milyen jogszabályok változtak az állatvédelem területén?

A Büntető Törvénykönyvben történtek változások. Itt is elsősorban a civilek véleményét hallgattuk meg arról, hogy mik jelentenek gondot az állatvédelem területén, és ezeken a pontokon próbáltunk meg szigorítani.

Például az eddigi jogszabályok szerint az állatviadaloknak csak a szervezője volt büntethető, ezért a Büntető Törvénykönyvet úgy módosítottuk, hogy mindenki büntethető, aki részt vesz egy ilyen eseményen. Továbbá az is probléma volt eddig, hogy a mérgezett csalétek kihelyezése a korábbi hatályos jogszabályi környezet értelmében még nem számított bűncselekménynek, mert ettől még nem valósult meg maga a mérgezés. Mostantól viszont már a csalétek kihelyezése is büntetendő.

Európában először mi rögzítettük, hogy ki az illegális szaporító, hiszen Magyarországon a legnagyobb problémát ők okozzák. Nem tudjuk elégszer elmondani, hogy fontos ismerni egy kutyának vagy más állatnak a származását. Az teljesen természetes, hogy egy boltban számlát kapunk, amikor pedig akár tizenpár évre társat választunk magunk mellé, nem kérünk hozzá semmit, csak elhozzuk? Gondoljunk bele, hogy pont azokat a szaporítókat szolgáljuk ki ezáltal, akár jóhiszeműen is, akik az állatjóllét ellen dolgoznak. Ha tudatos, felelős állattartók szeretnénk lenni, akkor az itt kezdődik. Ha nem menhelyről fogadunk örökbe kutyát, hanem vásárolunk, akkor ezt csak ellenőrizhető tenyésztőtől tegyük, ahol ismertek és törzskönyvvel igazoltak a felmenők. A szaporítók általában genetikai betegségekkel terhelt állatokat értékesítenek, ezért sajnos gyakori, hogy a tulajdonosok ezektől az állatoktól megválnak, akik így utcára kerülnek.

Egyébként az is felelős állattartásnak számít, ha nem tartunk állatot, amennyiben nem megfelelőek ehhez a körülményeink. Hiába tetszik egy szép kutya, ha nem tudjuk biztosítani a mozgásigényét, vagy hiába aranyos egy törpesün, ha az éjszakai életmódja nem egyeztethető össze az életünkkel. Ezért jó, ha gyermekeinket már erre a szemléletre tanítjuk, az Állatvédelmi Témahét is pontosan erről szól. Olyan tudatos társadalmat kell felnevelni, ahol tudják, mi a felelős állattartás.

Miről szól az Állatvédelmi Témahét?  

A kormánybiztosi titkárságom szervezésében, az Állatorvostudományi Egyetemen és különböző oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok, oktatók és szakemberek közreműködésével indítottuk útjára az Állatvédelmi Témahetet, amelyet december 5. és 9. között rendezünk meg. A civil szervezetek itt is jelentős szerepet játszanak, hiszen a gyermekek „terepgyakorlatra” mehetnek majd, hogy lássák egy állatmenhely működtetését, elvigyék az ottani kutyákat sétálni, és különböző önkéntes munkákra tudják őket ösztönözni. Ehhez jelenleg 74 civil állatvédő szervezet csatlakozott. Azt gondolom, hogy az állatvédelemnek hatalmas közösségformáló ereje van, és emellett tudatosítani is tudja a gyermekekben azt, hogy mi a felelős állattartás.

Hány óvodai vagy iskolai intézmény vesz részt a témahéten?

Eddig 407 oktatási intézmény regisztrált, ami több mint 42.600 gyermeket jelent. Véleményem szerint ezek a számok önmagukért beszélnek. Azt is kiemelném, hogy az állatvédelem iránt érdeklődő pedagógusok számára is lesz egy külön képzésünk. A programunk óvodások, általános iskolások és középiskolások számára van meghirdetve, ezért természetesen mindenhol más, a korosztályoknak megfelelő az oktatási anyag. Az Állatvédelmi Témahétre december 2-ig regisztrálhatnak az oktatási intézmények.

Miért pont a gyermekek edukációja a legfontosabb?

Amiket ma csinálunk, azok csak tüneti kezelések. Az ideális az volna, ha már eleve egy olyan társadalom nőne fel, akik – ha lehet így mondani – jobban rezonálnak. Azt szeretnénk, hogy a gyermekeink tudatosan nőjenek fel, akik a felelős állattartásban ténylegesen otthon mozognak. Én mindig a prevencióban hiszek, a felelős állattartás, a nevelés pedig szerintem a legjobb befektetés, amely hosszú távon megtérül.

A gyermekek mennyire értik meg a felelős állattartás fontosságát?

A saját gyermekeimet is látva: ők olyanok, mint a szivacs. Amit a szemléletformálás során elsajátítanak, azt a szülőknek is „megtanítják” otthon. Hiszen lehetséges, hogy a szülő sincsen tisztában azzal, hogy mi a jó az állatnak, és mi az, ami káros, előfordul, hogy a gyermekek pontosabb információkkal rendelkeznek. A Témahét által a gyermekeken keresztül eljutunk akár 30-40 ezer háztartásba is. Amikor a diákok egymás közt a témákról beszélgetnek az osztályokban, és valaki felteszi a kezét, hogy náluk otthon például a kutya folyamatosan ki van kötve, vagy nincs benne mikrochip, úgy máris lehetséges a tudatlanságból elkövetett, nem kívánatos dolgokon változtatni.

Olvasóinknak esetleg érdekes lehet, hogy miért került át az Igazságügyi Minisztériumhoz az állatvédelem?

Korábban miniszteri biztosként láttam el az állatvédelmi feladataimat az Agrárminisztériumon belül, 2022 májusától pedig az Igazságügyi Minisztérium berkein belül folytatom a megkezdett munkát. Az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvénymódosításban nagyon sokat segítettek az Igazságügyi Minisztérium szakemberei. Azt gondolom, hogy számos előrelépés történt az állatvédelemben. Számos olyan ügyön dolgozunk, melyekhez elengedhetetlen a jogszabályi környezet felülvizsgálata, továbbá a jogalkotás, ezért is gondolom úgy, hogy az Igazságügyi Minisztériumban lesz a legjobb helyen az Állatvédelmi Kormánybiztosi Titkárság, de természetesen az Agrárminisztériummal is nagyon jó az együttműködés.

A környékbeli országokhoz képest hol tartunk az állatvédelmi kérdésekben?

Ezt nehéz pontosan megítélni.

Ha a kóborállat-állományt vesszük, akkor van még hová fejlődni. De ha azt nézzük, hogy hány év letöltendő szabadságvesztést kaphatnak azok, akik az állatok ellen bűncselekményt követnek el, akkor Magyarország a három legszigorúbb ország egyike.

Természetesen vannak olyan nyugat-európai példák, melyeket érdemes átvenni: például Hollandia elérte azt, hogy nincs az utcákon kóbor állat. Mi ezeket a pozitív példákat folyamatosan monitorozzuk, vizsgáljuk azokat a módszereket, amelyek hatékonynak bizonyulnak az állatvédelemben.

Vannak olyan országok is, ahol például a haszonállatok meg sem jelennek az állatvédelemben. Nálunk haszonállatból körülbelül 35 millió egyed van, így természetesen egy agrárországban rájuk is kell gondolni. A vadon élő állatok mentése is rendkívül fontos. Nehéz pontosan megmondani, hogy másokhoz képest hol tartunk Európában. Én merem azt hinni, hogy jó helyen állunk, és természetesen azon dolgozunk, hogy minél jobb és jobb pozíciót foglaljunk el.

Egyébként Európában minden harmadik háztartás, Magyarországon azonban minden második kutyatartó. Ez is azt mutatja, hogy a magyar állatszerető társadalom, és reméljük, hogy felelős állatszerető társadalom is lesz.

Közös ügyünk az állatvédelem!