Az európai országok tömegével vásárolják fel a tömörített tüzelőt az Egyesült Államokból. Az erdészeti felhasználásra alkalmatlan ágakból és csenevész fákból is előállítható pelletet elsősorban erőművek használják fel. Lakossági használata itthon is ismert, de nem túl elterjedt.
A g7.hu a Wall Street Juornal alapján azt írja, hogy az amerikai pelletexport kilenc éve töretlenül nő, az idei első féléves mennyiség pedig jelentősen meghaladja a tavalyi azonos időszakét. A cikk szerint a gáz drágulásával párhuzamosan, már egy éve tart a helyettesítő energiaforrások kutatása. Ilyen a pellet is, mely ráadásul megújuló energiahordozónak számít, egy ideje pedig már számos európai erőműben tértek át használatára.
Mint írják, korábban általában a szenet váltották ki vele, de ahol lehetséges, az utóbbi egy évben helyenként a gáz alternatívájaként is használják. Ennek megfelelően ez is drágult, nemcsak a megnövekedett igény miatt, hanem azért is, mert korábban Oroszország, Belarusz és Ukrajna is jelentős mennyiséget exportált az EU-ba. Az előbbi kettő ezt már nem teheti meg a szankciók miatt, a megtámadott Ukrajna kivitelét pedig a háború zavarja. Az USA-ból való export a kereslet növekedésének hatására szintén drágult némileg: a biztosítás és leszállítás előtti tonnánkénti 140 dollár 170-re ugrott. Ez azonban a hosszú távú szerződések árszintje, az azonnali piacon ennek nagyjából a dupláját kell kifizetni.
A kereslet élénkülése és a kínálat szűkülése hiányt okoz az uniós piacon. Jelenleg körülbelül három millió tonna pellet hiányzik, melynek a nagy részét az Egyesült Államokból próbálják pótolni.
Ahogy azonban egy korábbi cikkünkben írtuk, éghajlati szempontból a pellet sem jelent nyerő választást. Ma a biomasszából előállított energia az EU megújuló energiatermelési kapacitásának közel 60%-át adja. Ráadásul ennek aránya az előrejelzések szerint tovább fog nőni, az EU ambiciózus energetikai célkitűzései illetve a gázhiány következtében, ahogy azt a hazai, védett erdőket is fenyegető új rendelet bizonyítja. Sajnos az ENSZ szabályai lehetővé teszik, hogy az EU az így keletkező kibocsátást szén-dioxid-semlegesként írja le, mindaddig, amíg betartják a fenntarthatósági irányelveket.
Ez viszont csak az egyik probléma. Európa biomassza-éhsége ugyanis a exportáló országokban is komoly károkat okoz. Erről a fent linkelt cikkben bővebben is olvashatnak.