Az Egyesült Államok a napfénynek az űrbe való visszaverésével akarja lehűteni a Földet, a terv, amelynek keretében napblokkoló részecskéket pumpálnak a felső légkörbe, még a kutatás korai fázisában van. Az érvelők azt állítják, hogy ezzel csökkenteni lehetne az éghajlatváltozás pusztító hatásait, és még a sarkokat is vissza lehetne fagyasztani. A kritikusok azonban azzal érvelnek, hogy az emberekre gyakorolt egészségügyi hatásai ismeretlenek.
Hogyan működne tehát az ötlet, és megvalósul-e valaha is? A Fehér Ház egy ötéves kutatási tervet koordinál annak felmérésére, hogy a napenergia-beavatkozások hogyan segíthetnének az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A kutatók számos különböző módját vizsgálják majd a napfény elzárásának.
Széles körben elterjedt és ésszerű félelem van az aeroszolok bevetésével kapcsolatban a bolygó hűtésére
– mondja Wake Smith, a tanulmány egyik vezető szerzője.
Ezek közé tartozik a tengeri felhők felvilágosítása, vagyis a felhők fényesebbé tétele, hogy azok visszaverjék a napsugarakat. A legvitatottabb technika azonban a sztratoszférikus aeroszol befecskendezése. Ennek során repülőgépek aeroszolt, például kén-dioxidot permeteznének a sztratoszférába. Ez a részecskékből álló köd tükrözné vissza a Nap felé a fényt, leárnyékolva ezzel a Földet.
A módszer már működött, bár véletlenül. Amikor a Fülöp-szigeteki Pinatubo hegy 1991-ben kitört, több ezer tonna kén-dioxidot bocsátott ki. A globális hőmérséklet átmenetileg 0,5°C-kal csökkent a légkör felső részébe került részecskék miatt.
Szeptemberben a Yale Egyetem kutatói azzal érveltek, hogy a befecskendezési módszerrel feltételezhetően vissza lehetne fagyasztani a sarkokat. Az Environmental Research Communications című folyóiratban közzétett jelentésükben felvázoltak egy hipotetikus tervet, amelynek segítségével el lehetne fordítani a globális termosztátot a vezető szerző, Wake Smith szerint.
Ha tervüket megvalósítanák, 125 magasan repülő sugárhajtású repülőgép periódikusan permetezné a részecskéket a légkörbe a 60 fokos északi és déli szélességeken, nagyjából Észak-Alaszka és Patagónia déli csücske körül.
A részecskék lassan a sarkok felé sodródnának, 2 Celsius-fokkal lehűtve a Földet. A szerzők szerint tervük potenciális globális hasznot hozhat, amely mintegy 11 milliárd dollárba kerülne.
A terv más lehetséges problémákat is felvet. Évente 175 000 részecskepermetező repülésre lenne szükség, ami több millió tonna üvegházhatású gázt juttatna a levegőbe. Az éghajlatváltozás kezeléséhez a világnak gyorsan csökkentenie kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Bár ez a gyorsan felmelegedő világban megváltoztathatja a játékot, a sztratoszférikus aeroszol befecskendezések csupán az éghajlatváltozás egyik tünetét kezelik, de nem a kiváltó betegséget. Így jó eséllyel még további lépésekre is szükség lesz.
(forrás: www.euronews.com)