Ha a vadon élő ragadozók által hordozott veszélyes kórokozókról esik szó, általában mindenki a veszettségre gondol, pedig létezik hazánkban egy sokkal gyakrabban felbukkanó probléma is. Dr. Pallós Andrea hatósági állatorvossal beszélgettünk a rókagalandféregről.

Mi pontosan ez a parazita?

Az Echinococcus multilocularis egy kisméretű galandféreg, melynek elsődleges és végleges gazdái a róka, az aranysakál, a farkas, a kutya és ritkán a macska is. A peték a bélsárral kerülnek a szabadba, ahonnan a közti gazdák, például a kisebb rágcsálók – főleg a pockok – felveszik őket. A közti gazdákban az éretlen galandféreg elhagyja a tápcsatornát, és elakad általában a májban, ahol éretlen galandférgeket tartalmazó multilocuralis ciszta alakul ki. A végleges gazdák elfogyasztják a közti gazdákat, és meg is történt a fertőzés.

Kapcsolódó bejegyzések

Veszettség az országban – Vegyük komolyan!

A veszettség hazánkban is egyre szaporodó esetei kapcsán beszélgettünk dr. Uszkai Virág állatorvossal.

Mennyire elterjedt hazánkban?

Sajnos egyre növekvő mértékben jelen van egész Európában, ahol releváns közegészségügyi problémát okozhat. A 80-as években mindössze Ausztriában, Franciaországban, Németországban és Svájcban igazolták a jelenlétét, mára már 25 országban találtak eseteket, köztük hazánkban is.

Napjainkban a rókák egyre inkább urbanizálódnak, ennek következtében egyre nagyobb mértékű lehet a paraziták jelenléte az ember lakta településeken, ami a humán megbetegedések előfordulásának növekedéséhez vezethet. Ráadásul nemcsak a róka jelent gondot, hanem az egyre nagyobb területen elszaporodó aranysakál is. A kutatások szerint ugyanis a sakál ötször nagyobb valószínűséggel fertőződik meg, mint a vörös róka.

Elkaphatja-e az ember, és ha igen, hogyan?

Igen, sajnos köztes gazdaként az emberben is előfordulhat. Meg lehet fertőződni például szennyezett élelmiszer vagy víz fogyasztása révén, illetve a fertőzött állatokkal való érintkezés útján is. Utóbbi úgy történhet, hogy vagy a bélsárból, vagy a szőrről a peték először a kézre, majd onnan a szájba jutnak.

Zoonózis: vírusok, baktériumok vagy paraziták által okozott fertőző betegség, amely állatról emberre terjed.

Mennyire veszélyes az emberre?

A humán alveoláris echinococcosis az egyik legveszélyesebb és potenciálisan halálos parazita-zoonózis Európa mérsékelt és sarkvidéki régióiban. A nem kezelt betegek 98%-a meghal. Fertőződés esetén leggyakrabban a májon, de a tüdőn vagy akár az agyban is ciszták alakulnak ki. A betegség felismerését nehezíti, hogy igen hosszú, akár 5–15 évnyi lappangási idő után jelennek meg a klinikai tünetek. Veszélyességét legfőképpen az okozza, hogy ezek a ciszták megrepedhetnek, amitől anafilaxiás sokk alakul ki, mely a beteg halálát okozhatja.

Milyen tünetei vannak a humán alveoláris echinococcosis-nak?

A fertőzés tünetei közé tartozhat az étvágytalanság, a sárgaság, a fogyás és a májtájéki fájdalom, illetve a tüdőt érintő ciszták esetében a légzési elégtelenség.

Hogyan lehet megelőzni a fertőzést?

Először is a kutyáink rendszeres, megfelelő hatóanyagú féreghajtásával. Különösen oda kell figyelni akkor, ha a kutyánkkal vadászunk, sokat járunk vele erdőn-mezőn, rendszeresen fog kisebb rágcsálókat, vagy nyers belsőséget fogyaszt. Ilyenkor négy hetente ajánlott prazikvantel-tartalmú készítménnyel kezelni, egyébként pedig ez legalább három havonta javallott. Megjegyzem, hogy épp a napokban találtak Diósdon egy olyan kutyát, amelyik évek óta nem kapott megfelelő féreghajtót, közi gazda lett, a szervein ciszták voltak. Sajnos az ő életét már nem lehetett megmenteni.

Figyeljünk oda a természetben szedett növényi élelmiszerek megfelelő tisztítására! A talaj közelében található zöldségeken és gyümölcsökön – például a medvehagymán, a gombákon, a szamócán – könnyedén megtapadhatnak a féreg petéi, ahol akár egy évig is életképesek maradnak. Sőt, még az otthon termesztett konyhakerti növények is szennyeződhetnek a petékkel. A zöldségek és a gyümölcsök nagyon alapos megmosásával és hőkezelésével elejét vehetjük a problémáknak.

Mit tegyünk, ha parazitafertőzés gyanúja merül fel?

Mindenképpen forduljunk orvoshoz! Ultrahang-, CT-, MRI-vizsgálatok, biopszia segítségével, valamint a vérszérumból végzett szerológiai vizsgálattal diagnosztizálható a betegség. Utóbbi térítés ellenében elérhető a különböző magánlaborokban.

A felelős állattartás hozzájárul a fenntarthatósághoz. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a tavaly ősszel megrendezett Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.

Kiemelt kép: Canva