Az évszázadok óta bőségesen rendelkezésre álló kristálytiszta víz, amely az Alpokból ered, most egyre inkább vitat tárgyává válhat, mivel az éghajlatváltozás és a gleccserek olvadása az elkövetkező években tízmilliók életére lesz hatással.
Az Alpesi Egyezmény keretében, amely 30 évvel ezelőtt jött létre a nemzetek összehangolására, a tagállamok a dél-svájci Brig városában találkoznak. Az országoka olyan nagyhatalmak, mint Franciaország, Németország és Olaszország. Az Alpok hatalmas víztározó, amely végső soron mintegy 170 millió ember javát szolgálja.
Az ivóvízellátás, az ipari termelés, a mezőgazdasági termelékenység, a vízenergia és más felhasználási módok mind megkövetelik az alpesi víz állandó rendelkezésre állását
– írja a jelentés, amelyet az Associated Press közölt.
Az Alpok állapotáról szóló 9. jelentés, amelyet a svájci házigazdák készítettek és csütörtökön hagynak jóvá megállapítja, hogy a vízellátás különösen sürgető kérdés. Az Alpok ugyanis hatalmas víztározó, amely végső soron mintegy 170 millió ember javát szolgálja Európa leghíresebb folyóin, többek között a Dunán, a Rajnán és a Rhonén keresztül.
Az éghajlatváltozás nyomás alá helyezi ezeket a funkciókat, mivel a gleccserek visszahúzódnak és a csapadékviszonyok folyamatosan változnak. Ezért, teszi hozzá a jelentés, a következő évtizedekben a vízmennyiség csökkenése és a vízellátás korlátozott megbízhatósága lesz a fő probléma.
A víz legnagyobb fogyasztói azonban a folyásirányban vannak. Az olyan ipari területek, mint a franciaországi Grenoble és Annecy, Ausztria fővárosa, Bécs és az olaszországi Dél-Tirolban található Bolzano környéke valószínűleg érezni fogja a hatást.
A jelentés szerint a déli alpesi városok, különösen Franciaországban és Olaszországban, ahol szárazabb az éghajlat, nagyobb valószínűséggel szenvednek vízhiányt, mint az északi városok. Ez különösen igaz az Alpok belső, száraz völgyeire, például az északnyugat-olaszországi Aosta-völgyre, amelyet már most is jelentős vízhiány sújt.
Kapcsolódó bejegyzések
Egyre zöldebb az Alpok, ez azonban nem jó hír
A műholdas adatok szerint 1984 óta 77%-kal nőtt a fahatár feletti növényzettel borított területek nagysága.
Az alpesi országoknak most két szinten kell cselekedniük. Csak a globális felmelegedést megállító, határozott éghajlatvédelmi intézkedésekkel lehet megőrizni a megmaradt gleccsereket, ugyanakkor azonban alkalmazkodnunk kell a vízháztartás változásaihoz mind az Alpokban, mind az Alpokból származó vízzel táplált folyók környékén.
(forrás: euronews.com/green)