Az évszázad végére akár területének egyharmadát is elveszítheti a Kaszpi-tenger. Az éghajlatváltozás miatt bekövetkező változások pusztító hatással lehetnek a helyi élővilágra és a térség lakosságára is.
A Kaszpi-tenger nevével ellentétben nem tenger, hanem tó, abból viszont a legnagyobb a világon, majdnem négyszer akkora mint Magyarország. A tó már az elmúlt évszázadban is veszített területéből, de ezek néha csak időszakos változások voltak.
A felmelegedés hatására viszont a párolgás sebessége meghaladja majd azt a szintet, mely a természetes ingadozás határain belül tartaná a változásokat és a tó gyors ütemű száradásához fog vezetni.
A 2100-ra 9-18 méterrel csökkenhet a vízszint. A régió élővilágát és lakosságát is érintő változás komoly politikai feszültséget is kelthet a tavon osztozó öt ország között.
Nem csak a halászat és a vízi kereskedelem szenvedhet el komoly veszteségeket, de olyan endemikus fajok is kritikus helyzetbe kerülhetnek, mint a már most is veszélyeztetett fajnak számító kaszpi fóka.
A változást és annak hatását lehet tompítani, ehhez azonban jelentős és gyors nemzetközi összefogásra lesz szükség az érintett országok részvételével, hogy a Kaszpi-tenger ne jusson olyan sorsa, mint az elmúlt évtizedekben a szinte teljes megsemmisülés határára jutó Aral-tó.
Ha el akarjuk képzelni mekkora traumát okozhat ez a változás, gondoljunk arra, mit jelentene az ott élők és a természet számára az, ha Balaton idővel a Tihanyi-félsziget csúcsáig tartana, ettől keletre pedig csak a kiszáradt tómeder maradna.