A tudósok szerint a szokásosnál is nagyobb halott zóna okai között a rossz mezőgazdasági gyakorlatok miatt nagy mennyiségben bemosódó műtrágyák mellett egyre hangsúlyosabb az éghajlatváltozás szerepe.
Halott zónának a tengerek és óceánok azon terülteit értjük, ahol a víz oxigén-koncentrációja nem éri el azt a szintet, mely a jelentősebb tengeri fajok életben maradásához szükséges. Ezen zónák száma és kiterjedése az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekszik, jelenleg több mint 700 ilyet tartanak számon.
Kapcsolódó bejegyzések
A vizes élőhelyek rendkívül hatékonyan tisztítják meg a nitrátszennyezett vizet
A vizes élőhelyek rehabilitációja óriási előrelépést jelenthet a mezőgazdasági területekről származó nitrátszennyezés mérséklésében, a Nature folyóiratban megjelent cikk szerint.
A jelenség okai között kiemelt szerepe van az egyre melegebb tengervíznek, ugyanis minél magasabb a víz hőmérséklete, annál kevesebb oxigént tud megkötni. A Mexikói-öbölben terpeszkedő halott zóna esetében legalább ekkora szerepe van az intenzív mezőgazdálkodásnak is, ugyanis a Mississippi folyón keresztül hatalmas mennyiségű műtrágya mosódik a tengerbe, amely súlyos algavirágzást okoz. A lebomló algák rengeteg oxigént használnak el, így a víz még inkább oxigénhiányossá válik.
Az amerikai Nemzeti Óceán‑ és Légkörkutatási Hivatal adatai szerint a szezonális halott zóna mérete az elmúlt években átlagosnak számító közel 14 ezer km²-es kiterjedését jóval meghaladta. Ahogy írják, már nagyobb, mint Connecticut állam, a maga közel 16,5 ezer km²-es területével. Összehasonlításképp ez nagyjából akkora terület, mint Komárom-Esztergom-, Nógrád-, Vas-, Heves-, és Veszprém megye összterülete.
A tengeri élővilág számára jelentős veszteségeket okozó zóna egyes becslések szerint évi 2,4 milliárd dolláros kárt okoz a halászat számára is. (Independent)