Az éghajlatváltozás megállítása még komolyabb lépéseket követel
Az éghajlatváltozás megállítása még komolyabb lépéseket követel

1856-ban Eunice Foote amerikai tudós közzétett egy tanulmányt, amelyben leírta, hogy egy szagtalan gáz, a szén-dioxid hogyan képes elnyelni a hőt. És most, 2022-ben a tudósok több mint 99 százaléka egyetért abban, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok által okozott globális felmelegedés valós. És ha nem cselekszünk hamarosan, a következmények katasztrofálisak lehetnek.

Az ENSZ szerint az éghajlatváltozás a hőmérséklet és az időjárási minták hosszú távú változásait jelenti. Jelenleg a bolygó felmelegszik, ezért az éghajlatváltozás ezen időszakát gyakran globális felmelegedésnek nevezik. A Föld jelenleg melegebb, mint 125 000 éve volt. Az 1850 és 1900 közötti átlaghőmérséklethez képest mintegy 1,1 °C-kal emelkedett. Bár az éghajlat az évszázadok során már sokszor változott, a globális felmelegedésnek ez a mintázata más, mivel ezt túlnyomórészt az emberi tevékenység okozza.

Három évtizeden át azt mondták nekünk, hogy milyen veszélyeket rejt, ha a bolygó felmelegszik

– mondta Inger Anderson, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója

Ez a nyilatkozat egy évvel 2022 tavasza és nyara előtt született, amikor világszerte rekordokat döntő éghajlati katasztrófák történtek. A világ számos iparága fosszilis tüzelőanyagokra, például szénre vagy olajra támaszkodik. Ezek elégetésekor pedig üvegházhatású gázok, például szén-dioxid és metán szabadul fel. Az erdők ugyan képesek megkötni a szén-dioxidot, azonban, ha elpusztítják őket, akkor az ellenkező hatást váltják ki.

A kutatások jelentős része bizonyítja a világ számára, hogy az éghajlatváltozás valós. Tavaly az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 200 tudós által összeállított és 195 kormány által jóváhagyott jelentést tett közzé, amelyben arra figyelmeztet, hogy a hőmérséklet emelkedése közvetlen fenyegetést jelent. A jelentés a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és az ebből eredő üvegházhatású gázokat a szélsőséges időjárási viszonyokkal, például az erdőtüzekkel, aszályokkal és árvizekkel hozta összefüggésbe. Az IPCC az 1990-es évek óta készít ilyen jellegű jelentéseket.

A probléma azonban az, hogy sok ország nem teljesíti a kibocsátáscsökkentési vállalásait. Nyáron az Egyesült Királyság nettó nullára vonatkozó stratégiáját a Legfelsőbb Bíróság nemcsak elégtelennek, hanem törvénytelennek is találta. Nemrégiben pedig arról számoltak be, hogy Brazília 137 százalékkal fog lemaradni a Párizsi Megállapodásban foglalt célokról.

Kétségtelen, hogy a Párizsi Megállapodás hozzájárult ahhoz, hogy az éghajlati válság mindenki napirendjére felkerüljön. De ha valóban mérsékelni akarjuk a globális felmelegedést, akkor a globális vezetők részéről sürgősebb cselekvésre van szükség.

(forrás: greenqueen.com.hk)

search icon