Carlos Tavares, az Európában Opelként, Nagy-Britanniában pedig Vauxhallként ismert márkát birtokló autógyártócég vezérigazgatója egy konferencián fejezte ki abbéli aggodalmát, hogy hatalmas csapást mérhet a középosztályra, ha Nagy-Britanniában 2030-tól betiltják az új benzines és dízelautók forgalmazását.
Nem tudok olyan demokratikus társadalmat elképzelni, ahol nincs meg a mozgás szabadsága, illetve azt csak a gazdagok élvezhetik, miközben a többieknek a tömegközlekedést kell használniuk. A pandémia világossá tette, hogy az emberek a „személyes mobilitás” miatt mennyire függnek az autóktól, és erre úgy kellene tekinteni, mint alapvető jogra.
fejtette ki aggodalmait Tavares.
Az elektromos autók gyártása és fenntartása is nagyobb költséggel jár, mint a hagyományos gépjárműveké. Tavares példaként a Corsát hozta fel, mely esetében benzines változat alapmodelljének ára Nagy-Britanniában 16 ezer font, azaz 6 millió 600 ezer forint, az elektromosé viszont 26 400 font, ami már közel 11 millió forint. A vezérigazgató szerint az ágazat és a fogyasztók számára is jelentős probléma, hogy a kormányok elektromos átállásra kényszerítik az autóipart, és nem támogatják az olcsóbb tömeggyártást lehetővé tévő, alacsony emissziójú technológiákat. Szerinte a politikusoknak és az aktivistáknak az elektromos autók teljes életciklusát kellene figyelembe venniük, nem pedig csak azt, hogy használatuk közben kevesebb üvegház hatású gázt pumpálnak a levegőbe.
A teljes életciklusuk alatt ugyanis mivel az e-autók az akkumulátor miatt kb. 300-500 kilogrammal nehezebbek, több energiára van szükség a meghajtásukhoz. Ha pedig az áram fosszilis tüzelőanyaggal működtetett erőművekből érkezik, az akár magasabb szén-dioxid-kibocsátáshoz vezethet. Ennek az érvelésnek ugyanakkor ellentmond egy korábbi cikkünkben bemutatott Transport & Environment tanulmány, mely szerint szerint a fosszilis tüzelőanyaggal működő autók több százszor nagyobb mennyiségű nyersanyagot pazarolnak el, mint az elektromos megfelelőik akkumulátorai.
(fotó: pexels – Maria Orlova)