A Tejút fenséges látványa korábban sosem volt privilégium, bárki láthatta, aki felnézett az égre. Kultúrák a világ minden táján beleszőtték történeteikbe, legendák, hiedelmek kapcsolódtak hozzá. Ez viszont sajnos megváltozott. Ma közel 3 milliárd ember (és egyre többen) nem láthatja a Tejutat, ha felnéz az éjszakai égboltra.
Nem csak egy csodálatos látványt, de az univerzummal való kapcsolatát is elveszíti, aki nem látja már a csillagokat. Sajnos azonban egyre többen vannak ezzel így, erről pedig a fényszennyezésnek nevezett jelenség tehet. Alig több mint száz éve még a fények városának, Párizsnak a központjából is lehetett látni galaxisunkat, mára a fejlett világ legtöbb részéről, és főként a településekről egyáltalán nem.
A fényszennyezés a mesterséges világításból származik, és több forrása van. Az egyik legjelentősebb, a probléma 20–50%-ért is felelő utcai lámpák. Mellettük a reklámtáblák, az autók fényszórói, de bármilyen más, nem árnyékolt fényforrás is növeli a fényszennyezést.
A megoldás egyáltalán nem lehetetlen feladat, de tudatos tervezésre, és átfogó szabályozásra van szükség hozzá. Így például elengedhetetlen, hogy a lámpákat árnyékoljuk, megakadályozzuk azt, hogy a világítás az ég felé bocsásson ki fényt.
Az elmúlt években az ausztrál Camberrában elkezdtek tudatosan foglalkozni a kérdéssel. A köztéri világítótesteket szabályozható és irányítható fényű lámpákra cserélték, melyek segítségével 30%-kal sikerült csökkenteni a fényszennyezést. Amellett, hogy nincs felfelé irányuló világítás, az éjszaka második felében a fényerő is korlátozva van, melyet mintegy felére csökkentenek. Ezzel energiát is megtakarítanak.
Mit tehetünk otthon?
A fényszennyezéssel szemben egyszerűen és hatékonyan védekezhetünk. Kültéren ernyős lámpákkal világítsunk, hogy a lámpafény nem világítson a horizont fölé. A belső terek megvilágításához válasszunk alacsony hőmérsékletű, sárgás, meleg fényű izzókat. A mesterséges fényt kibocsátó eszközeinket kapcsoljuk ki éjszakára.
A megoldás harmadik fontos eleme a fény színe: a hideg színű fények helyett meleg tónusú fényeket használnak. Ezek, azon túl, hogy a fényszennyezést is csökkentik, jobbak a szemünknek, és az alvási ciklusunknak. Az embereknél a fényszennyezés csökkentheti a melatonin hormon termelését, mely felelős a napi ritmusunkért és az éjszakai alvásért.
Nem utolsó sorban a körülöttünk élő állatoknak is javára válna, ha visszafogottabban világítanánk: a mesterséges fények hatnak egyes állatfajok táplálkozási szokásaira, kommunikációjára, vándorlására, tájékozódására. Például a vándormadarak tájékozódásában zavart kelt, hogy a fényárban úszó nagyvárosok felett alig látszanak a támpontot nyújtó csillagok. Az éjszaka fontos időszak a növények beporzásában is. A mesterséges fények azonban tompítják a rovarok figyelmét, így a fényszennyezést a növények szaporodása is megsínyli. (The Conversation)
