A műanyagszennyezés megszüntetése, a növényvédőszer-használat kétharmaddal való csökkentése, az invazív fajok behurcolásának felére csökkentése és az évi 500 milliárd dollár (360 milliárd font) káros környezetvédelmi állami támogatás megszüntetése szerepel a biológiai sokféleség csökkenéséről szóló, „párizsi típusú” ENSZ-megállapodás új tervezetének célkitűzései között. Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye (CBD) által kitűzött célok közé tartozik az is, hogy az évtized végéig megállítsák és visszafordítsák a Föld ökológiai pusztulását.
A megállapodás legújabb tervezetét, a kormányok a kínai Kunmingban tartandó kulcsfontosságú csúcstalálkozó előtt vizsgálják meg, ahol a végleges szövegről tárgyalnak majd.
A 2030-as céltervezet mellett az évszázad közepére kitűzött új célok között szerepel a kihalások jelenlegi arányának 90%-kal való csökkentése, valamennyi ökoszisztéma integritásának fokozása, a természet emberiséghez való hozzájárulásának megbecsülése és a jövőkép megvalósításához szükséges pénzügyi források biztosítása. Basile van Havre, a megállapodás kidolgozásáért felelős CBD-munkacsoport társelnöke szerint a célok a legújabb tudományos eredményeken alapulnak. Hozzátette, hogy elfogadása esetén jelentős változást jelenthet a globális mezőgazdaságban.
A tudósok arra figyelmeztettek, hogy az emberiség a bolygó történetének hatodik tömeges kihalását okozza az erőforrások túlzott fogyasztása és a túlnépesedés miatt. Az ENSZ értékelése szerint egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye, főként az emberi tevékenység miatt, ami veszélyezteti az élelmiszert és vizet termelő ökoszisztémák egészséges működését.
A Kunmingban megtárgyalandó 21 célkitűzés legújabb csoportjában a természetalapú megoldások, mint például a tőzeglápok helyreállítása és a regeneratív mezőgazdaság bevezetése évente legalább 10 GtCO2e (gigatonna szén-dioxid egyenérték) kibocsátással járulnak hozzá a globális klímaválság enyhítésére irányuló erőfeszítésekhez, miközben biztosítják, hogy a biológiai sokféleségre ne legyenek negatív hatással.
További célok közé tartoznak az édesvízi és tengeri élőhelyek helyreállítására, a vadon élő és háziasított fajok genetikai sokféleségének megőrzésére, a fejlődő országokba irányuló pénzügyi áramlások növelésére, az üzleti tevékenységek környezetkárosító hatásainak átláthatóbb közzétételére, valamint az őshonos közösségek jogainak tiszteletben tartására irányuló erőfeszítések a biológiai sokféleséggel kapcsolatos döntéshozatalban.
A célokról és célkitűzésekről most személyes tárgyalásokon kell tárgyalni, ahol a nemzeti kormányoktól érkező visszajelzéseket követően aktualizálják azokat. A végleges megállapodást a CBD 196 résztvevője fogadja majd el.
Globális, regionális és nemzeti szinten sürgős szakpolitikai intézkedésekre van szükség a gazdasági, társadalmi és pénzügyi modellek átalakításához, hogy a biológiai sokféleség csökkenését súlyosbító tendenciák 2030-ra stabilizálódjanak, és a következő 20 évben lehetővé tegyék a természetes ökoszisztémák helyreállítását, 2050-re pedig nettó javulást érjenek el.
mondta Elizabeth Maruma Mrema, a CBD ügyvezető titkára
(Guardian)
(fotó: pixabay – Mylene2401)