Az antarktiszi Signy-szigetet megtelepedő apró röpképtelen szúnyog alapvető változásokat hajt végre a sziget talaj ökoszisztémájában. A British Antarktic Survey (BAS) szakértőinek a Birminghami Egyetemmel együttműködésben végzett kutatása feltárta, hogy egy nem őshonos szúnyogfaj jelentősen növeli a növények lebomlási sebességét, ami három-ötszörösére növeli a talaj nitrátszintjét a termőhelyekhez képest . ahol csak őshonos gerinctelenek fordulnak elő.
A Soil Biology and Biochemistry folyóiratban megjelent tanulmány felvázolja, hogy az Eretmoptera murphyi hogyan változtatja meg a talaj ökoszisztémáját a szigeten. A rovar lebontó, elpusztult szerves anyagokkal táplálkozik szerte a szigeten, és nagy mennyiségű tápanyagot bocsát ki a talajba.
Dr. Bartlett, a tanulmány vezető szerzője azt mondja:
Az antarktiszi talajok nagyon korlátozott tápanyagú rendszerek, mivel a lebomlási sebesség nagyon lassú. A tápanyagok ott vannak, de ehhez az invazív szúnyog kellett ahhoz, hogy felszabadítsa őket a Signy-szigeten. Ez olyan „ökoszisztéma-mérnök”, mint a földigiliszták a mérsékelt övi talajrendszerekben.
Az Eretmoptera murphyi őshazája Dél-Georgia – egy sziget a szub-antarktiszi régióban. A Signy-szigetre véletlenül került be egy botanikai kísérlet során az 1960-as években, bár elterjedése csak az 1980-as években vált nyilvánvalóvá. Az Eretmoptera által kolonizált talajban mért nitrátszint hasonló volt a fókák közelében találthoz, annak ellenére, hogy a szúnyog csak néhány milliméteres. Ennek az az oka, hogy a szúnyoglárvák populációsűrűsége egyes helyeken meghaladhatja a 20 000 egyed/m2-t is.
Emberek által terjesztve, főként kutatók és turisták csizmáinak talpán utazva, a szúnyog fokozatosan kiterjesztette azt a területet, amelyet a szigeten kolonizált. Még a tengervízben is túlélhet bizonyos ideig, ami azt feltételezi, hogy majd más szigetekre is eljuthat.
Kapcsolódó bejegyzések
Nagy változások várhatóak az Antarktisz élővilágában
A németországi Bremerhavenben lévő Alfred Wegener Intézet (AWI) vezette AnT-ERA nemzetközi kutatási projekt kutatói szerint erőteljesen megváltoztathatja az Antarktisz növény- és állatvilágát a következő évtizedekben a klímaváltozás.
Az Antarktisz különleges jellemzője, hogy eddig nagyon kevés behatoló faj volt, és ennek az ökoszisztémának a védelme nagyon fontos prioritás. Bár bizonyos szinten rengeteg a tudatosság a betörő fajok következményeire, ez a kutatás valóban rávilágít arra, hogy a legapróbb állatoknak is rendkívül jelentős hatása lehet.
Noha az ellenséges antarktiszi környezet óriási akadályt jelent a behatoló fajoknak, a szúnyogok tevékenysége a Signy-n az éghajlatváltozással kombinálva potenciálisan megnyitja az ajtót más fajok megtelepedése előtt, amelyek tovább gyorsíthatják a változást.
(Forrás- kép és szöveg: sciencedirect.com, phys.org)