Érdekes elemzést tett közzé a napi.hu, amelyben arról írnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok kontinensnyi mérete sem elegendő ahhoz, hogy az olaj utáni világban fontossá váló nyersanyagokat hazai forrásokból biztosítani tudja. A technológiai átalakulás az amerikai hadipar számára is kulcskérdés, így elkezdtek új vészkészleteket felhalmozni egy sor nyersanyagból, valamint kutatásokat végezni azok helyi kitermelésére.

Az ipari termelés jövője is múlhat ezeken a fémeken, ami az ásványi kincsekben nem gazdag Magyarország számára is kihívást jelent. Bár az önfenntartás szempontjából bizonyos fémekből még nagyobb készletek is vannak itthon, mint az USA-ban.

Az Egyesült Államok az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a stratégiai tervezésre és a megbízható ellátási láncokba való befektetésbe, különösen mivel Kína fokozta a kritikus ásványi anyagok exportjának ellenőrzését, de az amerikai helyi bányászat és az újrahasznosítás mértéke még mindig alacsony. Ez részben annak köszönhető, hogy számos bányászati és feldolgozási művelet környezetromboló és környezetszennyező.

Meglehetősen sok fém és ritka ásványi anyag tartozik stratégiailag fontos körbe. Ilyen például a lítium, a nikkel vagy a grafit, amelyeknek az akkumulátorgyártásban van jelentős szerepe, de említhető még az egészségügyi és egyéb kutatásoknál létszükségletű cézium, a nyomtatott áramkörökben, mikrochipekben használt gallium, vagy a félvezetők és tartósítószerek gyártásakor használt arzén is.

Az Egyesült Államok ezek beszerzésében szinte teljesen más országoktól függ: az USA által 2018-ban azonosított 35 kritikus ásványi anyagból 28 legalább 50 százalékban importból származik.

Az USA viszont nemcsak a beszerzésre próbál hangsúlyt fektetni: a kritikus ásványi anyagok újrahasznosításának és újrafelhasználásának kiterjesztése növelheti a fenntarthatóságot, és az ásványi anyagokat jobban elérhetővé teheti az Egyesült Államok számára. Az újrahasznosítási programok ösztönzésének egyik módja, hogy a felelősséget a hulladékkezelőkről a nagy gyártókra, például az Apple-re és a Samsungra hárítják.

Meglepő módon, van olyan kritikus nyersanyag, amelyből még Magyarország is rendelkezik készletekkel, amely bizonyos gyártási előnyöket jelenthet, de a helyzet nagyjából az Egyesült Államokéra hasonlít. Van 52 ezer kilotonna kitermelhető mangánérc, valamint 726 ezer kilotonna rézérc is hazánkban – derül ki Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat idei hazai ásványkészletező jelentéséből.

Csekély mennyiségben még galliumkészletek is lehetnek Magyarországon: a kitermelhető hazai 100 817 kilotonna jelenleg nem bolygatott bauxitban, mint szennyező anyag előfordul, de mennyisége alig pár százaléknyi és nehezen kinyerhető.

A hazai bányászat halálát részben a nem gazdaságos kitermelhetőség okozta, azonban a technológiai fejlődés ezen sokat javított a rendszerváltás óta. Tehát a magyar, erősen az autóiparra és annak kiszolgálására támaszkodó iparban fontos szempont lehet idővel, ha ezek a nyersanyagok helyben kitermelhetők lesznek.

(Forrás: napi.hu – Kép: pexels.com)