Az EU-nak ambiciózus tervei vannak az üveggel, 70%-ra akarja fokozni az újrahasznosítását, és kötelező betétdíjat tervez. Még van hova fejlődnünk, de az biztos, hogy az üveg az egyik legjobban hasznosítható hulladékforma.

Hazánkban az öblös üvegek mint csomagolási hulladékok szinte minden háztartásban megjelennek valamilyen formában. Ezek lehetnek többek között italos (szörpös, sörös vagy pezsgős), befőttes- vagy pohárüvegek, de öblös üvegek keletkezhetnek éttermekben és intézményekben is. Ezek a hulladékok – megfelelő gyűjtés és feldolgozás mellett – korlátlanul újrahasznosíthatóak.

Uniós elvárások és célszámok

Az Európai Unióval összhangban Magyarország kiemelt célja, hogy a hulladékot egyre nagyobb arányban használják vagy hasznosítsák újra. Utóbbi esetében el kell érni, hogy az egyes alapanyagok minél tovább a körforgásban maradjanak azáltal, hogy a felhasználás folytán képződött hulladékból az újrahasznosítás során úgynevezett másodlagos nyersanyagokat állítanak elő, amelyek más iparágak alapanyagául szolgálnak. Az EU célja, hogy 2025 végéig a tagállamok a keletkezett csomagolási üveghulladékok 70%-át hasznosítsák újra, majd 2030. december 31-ig ez az arány érje el a 75%-ot. A magyarországi üveghulladék-kezelési rendszert jelenleg nagy mértékben szükséges fejleszteni ahhoz, hogy a kötelezően teljesítendő EU-s célértékeket elérjük, tekintettel arra, hogy a jelenlegi feldolgozási arány körülbelül 35%.

Hogyan gyűjtsük az üveget?

A körforgás biztosításával elérhető, hogy egyes csomagolási hulladékokat, mint az üveg is, ne csak egyszer használhassunk fel. A folyamatos körforgásnak szerves része többek között a lakosság. A kommunális hulladék közé kevert üveg már csak a lerakóba kerülhet „eltemetésre”, de odafigyeléssel és tudatossággal a gyűjtött üveg mennyisége növelhető, és a minősége befolyásolható. Az üveget a tiszta és más anyagú csomagolási hulladékkal vegyesen gyűjteni a későbbi válogatási technológiák miatt nem célszerű, továbbá a különböző üvegek, mint például a tükör vagy az ablaküveg sem gyűjthető együtt az öblös üvegekkel.

Minden szolgáltató törekszik az üveghulladékot már a keletkezési helyén elkülönítetten gyűjteni. Ennek több lehetséges formája van: háztól zsákban, háztól edényzetben, gyűjtőszigeten vagy hulladékudvarban, de el lehet helyezni bevásárlóközpontokban és szupermarketekben is üvegvisszaváltó automatákban. A tudatosabb vendéglátóhelyek egy része az üres üvegeket újratöltésre a forgalmazóval visszaszállíttatja.

Az újrahasznosítás hatékonysága növelhető, és a gépi utóválogatás költségei csökkenthetők, ha külön gyűjtjük a fehér és a színes üvegeket. A gyűjtést követően az üvegeket megfelelő szállítójárművel ömlesztett formában tárolják be hulladékként, majd nagyobb szállítási egységekben, gépi rakodás után jut el közvetlenül vagy közvetetten a hulladékkezelő cégekhez. A logisztika kihívása, hogy az ömlesztett üveg sűrűsége körülbelül 0,56 g/cm³, azaz 560 kg/m3. Egy átlagos 120 literes kuka üveggel megtöltve akár 60 kg is lehet!

Hulladékból újrahasznosított termék

Amikor az üveghulladék kezelése során a hasznosítás is megtörténik – tehát a hulladék alapanyaggá válik –, a különböző üvegeket kézi előtisztítás, idegenanyag-eltávolítás után őrlőberendezéssel összetörik kisebb darabokra, rostával és mágnessel eltávolítják a kisebb idegen anyagokat, mint például a fémeket és a port. A törött üvegek kézi válogatása körülményes és balesetveszélyes, ezért a gépi technológiák alkalmazása megkerülhetetlen.

Ezt követően a futószalagon nagy sebességgel haladva optikai és röntgentechnológiával eltávolítják a kerámiát, a követ, a kavicsot, az üveget szétválogatják szín szerint és osztályozzák. A hasznosítást követően a feldolgozósorból kikerülő üvegcserép – labormérésekkel igazolt tisztaság esetén – kilép a hulladékstátuszból, köszönhetően annak, hogy megtisztított és szennyeződésmentes termék keletkezik. Az üvegcserép másodlagos alapanyaga az üveggyáraknak, ahol a beolvasztás után újra fogyasztói csomagolást kapnak, vagy egyéb üvegtermékeket lehet előállítani belőlük. A fogyasztói végtermék gyártásának kritikus paramétere, hogy a beolvasztott üvegek hőtágulási együtthatója megegyezzen, ennek hiányában a különböző alkotóelemek hő hatására nem azonosan tágulnak, és törést vagy repedést okozó feszültség keletkezhet az üvegben. Ezért különösen figyelni kell arra, hogy az eltérő minőségű üvegeket (csomagolási, építési-bontási, termelői üvegeket) külön gyűjtsék be és dolgozzák fel.

Hulladéküvegből üveggyári alapanyagot előállító üzem Zalaegerszegen, Orosházán és Csörögön található, míg hazánk jelenlegi egyetlen üveggyára Orosházán van. Kaposváron fog helyet kapni egy új üveggyár, ahol a nemzetközi hátterű cég már megkezdte a gyár építését. Itt a tervek szerint 2023-ban elkezdhetnek fogyasztói üvegtermékeket gyártani a másodlagos alapanyagokból. Jelenleg a hazai hulladék hasznosításával előállított üvegalapanyagokat jellemzően külföldi üveggyárakba exportálják magas szállítási költségen.

Lehetséges stratégiai megoldások a jövőben

Annak érdekében, hogy minél nagyobb mennyiségű üveg kerüljön az újrahasznosító cégekhez, az Európai Unió egyre több országában vezeti be a strukturált és szabályozott visszaváltási rendszert. A hulladékra kivetett betétdíj elősegíti, hogy a lakosság tudatosabban figyeljen a megfelelő gyűjtésre, és egyúttal ösztönzi a fogyasztókat arra, hogy visszaváltsák a számukra hulladéknak számító csomagolásokat.

A visszaváltási rendszerek révén sokkal tisztább üveghulladék gyűjthető össze, ami a hasznosítás költségeit is csökkentheti. Magyarországon jelenleg nincs kötelezően bevezetve a betétdíjas rendszer az üveghulladékokra, de az uniós előírások teljesítése érdekében 2024-től hazánkban is tervezik elindítani és kötelezővé tenni a visszaváltási rendszert. Ennek megvalósítása és működtetése a MOL feladata, amely az egyes hulladékgazdálkodási feladatok ellátására koncesszióban 35 évre kijelölt vállalat.

A műanyagmentesség irányába való erőteljes lépések következtében jelentősen erősödhet az üveg használata – mint a műanyagot kiváltó megoldás –, annak ellenére, hogy az üveg újrahasznosítása nagyon energiaigényes folyamat. A fogyasztónak már csak arra kell figyelnie, hogy a felesleges csomagolási üveghulladékot eljuttassa a gyűjtőhelyre vagy az automatához. Egyre elterjedtebbek a nagyvárosokban a csomagolásmentes boltok is, ahol saját tárolóedényben lehet megvásárolni a különböző tésztákat, magvakat, gabonapelyheket. Az egyes szörpökhöz, lekvárokhoz és tejtermékekhez hozzá lehet jutni üvegtárolókban, vagy be lehet tölteni őket a vitt tárolókba. Rajtunk is múlik, mennyi üveghulladékunk keletkezik, és hogy az egyre több visszagyűjtési, visszaváltási lehetőség közül melyiket vesszük igénybe az üveg kidobása, lerakása helyett.