Világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek az invazív fajok, és ez alól kontinensünk sem kivétel. Egy korábbi kutatás szerint 1960 és 2020 között több mint 116 milliárd eurós kárt okoztak az invazív fajok Európában. A kiadások minden évtizedben megtízszereződtek, a legnagyobb károk pedig a mezőgazdaságban és az erdészetben keletkeztek. A biológiai sokszínűség megőrzése és a klímaváltozás hatásaival szembeni védekezés azonban túlmutat a helyzet gazdasági oldalán. Az egyre gyorsuló ütemben súlyosbodó probléma kezelésére 22 országban indított kampányt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA).
Így utaznak be Európába az invazív növényfajok
Az idegenhonos fajokkal szembeni védekezésben nem elég csupán a szakemberek munkája – erre hívja fel a figyelmet a PlantHealth4Life kampány. Mindannyiunk felelőssége, hogy megállítsuk az idegenhonos fajok beáramlását. Már csak azért is, mert ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak az állampolgárok is. Épp ezért fontos, hogy tisztában legyünk az alapvető szabályokkal!
Ilyen például az, hogy amikor hazaindulunk távoli tájakról, ne hozzunk magunkkal semmi olyat, ami veszélyes lehet! De vajon mi lehet veszélyes? Nem feltétlenül magától értetődő dolgokra kell gondolunk, ezért fontos, hogy résen legyünk!
A PlantHealth4Life kampányt Magyarországon az EFSA hazai partnerszervezete, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) valósítja meg. A többéves kampány részeként 22 uniós országban igyekeznek felhívni az állampolgárok figyelmét az inváziós fajokkal, a növényegészségügyi kihívásokkal kapcsolatos kérdésekre.
Az idegenhonos fajok megjelenésének egyik fontos forrása a turizmus. A 20. század közepétől a polgári repülés kibontakozásával lényegében eltűntek a távolságok, majd néhány évtized alatt a turizmus globálissá és tömegessé vált. A turisták pedig szándékosan vagy akár vétlenül, de magukkal szállíthatják a potenciálisan veszélyt jelentő fajokat.
Kapcsolódó bejegyzések
Borzasztó következményei lesznek, ha nem állítjuk meg az invazív fajok térhódítását – Podcast
Az idegenhonos fajok egy része képes invazívvá válni. Ezek az őshonos fajok mellett az embereket is nehéz helyzetbe hozhatják.
Néha tényleg nem kell nagy dolgokra gondolni: ahogy a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tavalyi, önkéntesek bevonásával végzett kutatásából kiderült, a kirándulók a ruhájukon és a cipőjükön is hordozhatják a növények magjait. Akár olyanokét is, amelyek Európában invazívvá válhatnak, vagy már eleve jelen vannak, és visszaszorításuk problémát jelent.
Persze a szándékos behurcolást sem feltétlenül rossz szándék vezérli: ki ne akarna gyönyörködni egy-egy tetszetős dísznövényben otthon is? Ennek nyomán sok kíváncsi hobbikertész hazahozza néhány érdekes növény szaporítóanyagát. A cél a kiskert szépítése, de az egzotikus növények megjelenésével az eredmény akár pusztulás is lehet.
Ugyanígy csábító lehet hazahozni különleges vagy az itthon kaphatóktól némileg eltérő zöldségeket és gyümölcsöket is, hogy aztán megkóstoltathassuk a családdal vagy a barátokkal. Növényegészségügyi szempontból viszont ez kifejezetten rossz ötlet. A hazahozott növények kártevőket és betegségeket hordozhatnak. Több példája is ismert annak, hogy hasonló módon hurcoltak be az EU területére olyan kártevőket, melyek aztán komoly galibát okoztak a gazdáknak.
Forrás: canva.com
Ha megóvod a növényeket, azzal magadat is véded!
Az idegenhonos fajok megjelenése és esetlegesen invazívvá válása nem csak azért probléma, mert ez anyagi kárt okozhat. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni védekezésben kiemelt szerepet játszanak az őshonos fajok. Az agresszíven terjeszkedő idegenhonos fajok viszont kiszoríthatják egy-egy terület őshonos fajait, sőt – bizonyos fajok – akár átformálhatják a környezetüket. Egy-egy őshonos kulcsfaj kiiktatásával teljes életközösségek egyensúlya felborulhat, ezáltal pedig az eredeti ökoszisztémák védekezőképessége is meggyengül, és más fenyegetések is sokkal nagyobb kihívások elé állítják őket.
Nem minden idegenhonos faj válik invazívvá.
Attól, hogy egy növény (vagy épp állatfaj) távoli helyről kerül ide, még nem jelenti azt, hogy invazívvá is válik. Gondoljunk például a kukoricára vagy a paradicsomra! Az amerikai kontinensről származó fajokat évszázadok óta termesztjük, mégsem álltak neki meghódítani Európát. Sőt, tulajdonképpen emberi segítség nélkül nem is képesek túlélni. Így tehát – bár itt vannak – nem mutatnak invazív jegyeket.
Fontos persze, hogy ne álljunk neki kísérletezni! Csak olyan növényeket ültessünk, melyek EU-s forrásból származnak, vagy rendelkeznek növényútlevéllel!
Tegyél te is az invazív fajok ellen!
Az invazív fajok esetében a legfontosabb, a legegyszerűbb és a legolcsóbb, amit tehetünk, a megelőzés. És épp ez a PlantHealth4Life kampány célja is: felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára és lehetőségeire. Épp ezért érdemes felkeresni a kezdeményezés honlapját és követni a közösségi médiában a #PlantHealth4Life címkével megjelenő posztokat is.
Néhány alapszabály, amelyekre jó, ha odafigyelsz!
- Beleszeretsz egy egzotikus növénybe? Fotózd le, de a növényt hagyd érintetlenül!
- Az EU-n kívülről vásárolsz növényt? Győződj meg arról, hogy rendelkezik megfelelő növényegészségügyi bizonyítvánnyal!
- Szeretnél tenni a jövő generációiért? Beszélj gyermekeidnek a növények és a növényegészségügyi szabályok fontosságáról!
Borítóképen közönséges vízijácint (Eichhornia crassipes) látható, mely invazív fajnak számít az Európai Unióban, így hazánkban is – Forrás: canva.com
