Az emberek többsége még mindig azt a nézetet vallja, hogy amit kinyomtat, az a kézzelfogható, maradandó valóság. Az a dokumentum, ami csak elektronikusan áll rendelkezésre, nem bír olyan „értékkel”. Ezért aztán csak halmozódnak, nőnek a „papírhegyek”. De mit tehetünk ez ellen, hogyan lehet környezettudatosabb egy iroda? Tippek és tanácsok.
Statisztikák tömkelege elemzi – szerencsére elektronikus formában –, hogy mennyi papírt használunk fel (és el) éves szinten mi magyarok, és mennyit a más nemzetek. A hazai 72 kg/fő átlag messzire elmarad az amerikai 335 kg, és az EU-átlag 184 kg/főtől, azonban még mindig tetemes mennyiség. Ezek az arányszámok nem egyedül az irodákban elhasznált papírmennyiséget mutatják, hanem magukba foglalják azt a rengeteg csomagolóanyagot, reklámanyagot és egyéb háztartási papírárut (papírtörlő, szalvéta, toalettpapír stb.) is, ami nap mint nap a kukában végzi.
Az öreg kontinensen 2014-ben a felhasznált papírmennyiség 71,7 %-a került ún. „zagyosításra”, majd repapírként újra felhasználásra, tehát jól látható: van még hova fejlődnünk ezen a téren. De talán többet mond az előző számnál az, ha megpróbáljuk elképzelni, hogy
egy tonna papír újrahasznosításával 17 fát mentünk meg a kivágástól, 3,3 négyzetméter termőföldet a kizsákmányolástól vagy éppen teljes pusztulástól, és mintegy 1360 liter vizet tudunk megspórolni.
Az pedig már csak a hab a tortán, hogy a papír típusától függően akár 5-7 alkalommal is újrahasznosítható, szemben a műanyaggal, ami – jó esetben is – csak egyetlen egyszer.
(A többszörösen újrahasznosított papír végállomása általában toalettpapír, tojástartó, vagy postai csomagkitöltő. A műanyag végtére is egy gyűjtőnév, melyek közül például a PET2 többszörösen is feldolgozható. Jellemzően ebből készülnek az ásványvizes palack. De számtalan egyszer sem újrafelhasználható fajtája is piacon van. Több információt a jelölésekről és fajtákról szelektálással foglalkozó cikkünkben találsz.)
Mégis hiába szól sok-sok érv a repapír mellett, az ebből készült irodaszerek még mindig nem olyan széles körben elterjedtek, hogy veszélyeztetnék az új papír egyeduralmát.
Akit a fenti érvek elgondolkodtattak, azok számára néhány ötlet és tanács, ami abban segít, hogy „zöldebb” legyen az iroda, ahol dolgozunk:
- lehet a „kétoldalas nyomtatás” funkciót használni normál nyomtatás helyett
- lehet olyan formázást, betűméretet és -típust használni, ami kevésbé papír- és festékpazarló (pl. Courier, Ecoline)
- a rontott papír vagy éppen a tavalyi naptár még felhasználható jegyzetelésre, számolásra, sőt felaprítva be tudja tölteni sok esetben a post it-ek szerepét
- felül lehet bírálni azokat az eszméket, amelyek még mindig a nyomtatott írás felsőbbrendűségét hangsúlyozzák a digitális megőrzés helyett
- és lehet tanítani, népszerűsíteni, elfogadtatni ezt tudatosságot!
Végül pedig még egy fontos dolog: ahhoz, hogy az írás elején ismertetett újrahasznosítási ráta teljesülni (netán javulni) tudjon, elengedhetetlen, hogy az újrahasznosításra szánt papírhulladék gyűjtése során körültekintően járjunk el. Az a papírlap ugyanis, ami őrzi a kávésbögrénk lenyomatát, a kommunális hulladékba való, ellenben a fénymásolópapírt óvó többrétegű csomagolással, ami sokszor gazdátlanul hever a nyomtató mellett, igenis újrahasznosítható.
(Forrás: egy.hu – Kép: pexels.com)
