Egyes értelmezések szerint Budapest agglomerációjában él hazánk lakosságának a fele. Mit jelent ez pontosan? Valóban óriási a pénzügyi szakadék a vidék és a főváros között?
Múlt pénteken tartották a Századvég Vidék Konferenciáját. A rendezvényen többek között felszólalt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Nagy István agrárminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is.
Mit jelent pontosan a vidék?
Sűrűn használjuk a vidék fogalmat, még sincs egységes értelmezése, mivel a jelenségnek számtalan különböző vetülete van. Értelmezhető úgy, hogy minden, ami Budapest határán kívül esik. De úgy is, hogy minden, ami nem „város” besorolású. Van, aki számára a vidék összefügg a mezőgazdasággal és a természettel.
Kapcsolódó bejegyzések
Az EU vidék jövőképe
Az Európai Bizottság az uniós vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképet fogalmazott meg, melyben feltérképezi a vidéki térségeket érintő kihívásokat, problémákat és lehetőségeket.
Budapesten él az ország fele?
Az sosem volt kérdés, hogy a Trianon utáni Magyarország fejnehéz, valójában egy valódi központja van, Budapest. Navracsics azonban új szemlélettel tekint az agglomerációra. A miniszter a közlekedésre helyezi a hangsúlyt. Az autópályák rendkívül fontosak, de ugyanilyen lényegesek az ezeket bekötő utak. 2010-ben az országban átlagosan 37 percet kellett autózni, hogy egy autópályához érjünk, 2022-ben ez az idő lecsökkent 29 percre.
Ez azért fontos, mert így jóval szélesebb gyűrűként értelmezhetjük Budapest vonzáskörzetét, amely akár 60–100 km-es sugarúvá is kiszélesedhet. Csapágyvárosoknak nevezzük azokat a nagyobb városokat, melyek a főváros központjától 60 km-re vagy ennél is távolabb helyezkednek el, de az úthálózatnak köszönhetően akár 1 órán belül megközelíthetőek. Így a heti többszöri vagy a mindennapos ingázás is megoldható.
Ilyen városnak mondható például Székesfehérvár, Hatvan, Kecskemét, de akár még Veszprém is. Ez alapján valóban Budapest 100 km-es körzetében lakik a magyar lakosság fele.
Vidék vs. főváros
A Századvég tavaly 60 ezer ember megkérdezésével végzett reprezentatív kutatást a magyar vidékről. Az egyik kérdés a megkérdezettek első benyomására vonatkozott. A válaszadók legnagyobb aránya (18%) úgy fogalmazott, hogy a vidék a szegénységet, elmaradottságot jelenti. 13%-uk a vidéket a mezőgazdasághoz kötötte. A dobogón a harmadik leggyakoribb benyomásként (12%-kal) a vidéknek a tájjal és a természettel való kapcsolata fogalmazódott meg.
Budapest kiszipolyozza a vidéket?
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter számadatokkal is alátámasztotta, hogy nem alaptalan a vidékről alkotott szegénységfelfogás. Ebben a megközelítésben pedig nem is Budapest 100 km-es körzetével számolunk.
A magyarországi vállalatok 47%-a Budapestre és a főváros agglomerációjába van bejelentve, holott a termelés nem minden esetben ott valósul meg. Az országban található vállalkozások 27%-a termel valóban a fővárosban, de az összbevétel 40%-a realizálódik ott.
Az egy főre eső GDP Budapesten az országos átlag 207%-a. Az átlagos bruttó bér 540 ezer forint, míg az észak-keleti vagy a déli megyékben 300 ezer körül mozog.
A támogatások többsége Budapestre irányul
Budapest az ország motorja, és valóban az egyetlen olyan régió, amely felveszi a versenyt más kiemelt európai területekkel. A mai nehéz gazdasági helyzetben hallani olyan véleményt, hogy Budapest kivérzik, és nem kap forrást. Ha azonban vetünk egy pillantást az ide áramló tőkére és a támogatásokra, azt látjuk, hogy nem biztos, hogy ez megállja a helyét.
A külföldi tőke 54%-a Budapesten összpontosul. A hazai fejlesztési bankjaink hiteleinek és beruházásainak mintegy 70%-a Budapestre áramlott az elmúlt 8 évben. Kicsit jobb, de mértékét tekintve hasonló az uniós pénzek országos eloszlása is. Összességében elmondható, hogy a fejlesztésre fordítható pénzek 50%-a Budapestre és a szűk agglomerációjába érkezett.
Nagy Márton úgy véli, hogy ezen a képleten változtatni kell, és valódi településfejlesztést kell végezni. Természetesen ez függ a vidéki városoktól is, hiszen a külföldi beruházók olyan területeken tudnak üzemeket nyitni, ahol adott az energetikai és a logisztikai infrastruktúra. Így a vidéki városoknak ezeket ki kell alakítaniuk az ipari parkjaikban, hogy labdába rúghassanak a versenyben. Nagy különbséget kell tehát ledolgozni.
A Századvég kutatásából az is kiderül, hogy erős a vidéki identitástudat, az ott lakók közel kétharmada pozitívan vélekedik vidéki származásáról. Tehát a magyar vidék stabil támasz, amelyre gazdaságilag és társadalmilag is lehet építeni.
(Az adatok forrásai a Vidék Konferencián elhangzott előadások.)
