Két éven belül megkezdődik a Földön a legújabb kis jégkorszaki hideg klíma kialakulása – állította a Daily Star egy tavaly májusi cikke éghajlatkutatókra hivatkozva. A szakértők szerint a Nap csökkenő aktivitása, a Nap, a Föld és a Hold egymással kölcsönhatásban levő gravitációs erőinek változásai, valamint a globális klímaváltozás együttes hatása idézi elő hamarosan az új minijégkorszaki éghajlatot.

Valentina Zharkova a Northumbria Egyetem kutatójaként a naptevékenységet kiszámító matematikai modellek fejlesztésével foglalkozik.

A matematikus kutatásai szerint a Nap aktivitása hamarosan a 350 éve mért legalacsonyabb szintre csökken majd, ami mindenképpen hőmérséklet-csökkenéshez vezet.

Ez alapján pedig három éven belül jelentős lehűlés várható Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában is a napsugárzás drasztikus mértékű csökkenése következtében.

A tudósok szerint hasonló jelenségre volt már példa a történelem során, amikor 1650 és 1710 között Európában – többek között Nagy-Britanniában is – a hőmérséklet egészen mélyre zuhant, a Nap aktivitásának – a csillagászatban a Maunder Minimum néven ismert – csendes fázisba lépése miatt.

Zharkova úgy véli, hogy az akkorihoz hasonlóan szélsőségesen fagyos időre számíthatunk hamarosan mi is. Olyan időre, amikor ideiglenesen a tengerek és folyók is befagynak majd.

A Daily Star számára nyilatkozva a tudós ugyanakkor hangsúlyozta, hogy előre nem lehet pontosan kiszámítani a jövőbeni éghajlatváltozásokat. Csak megbecsülnünk lehet azt, hogy az 1645-1705 közötti Maunder Minimumot megelőző nagy ciklus tapasztalatai alapján mire számíthatunk majd – mondta a tudós.

Zharkova szerint amit biztosan tudunk, az az, hogy abban az időben a minijégkorszak 60-65 évig tartott. A csillagászati becslések szerint pedig a Nap aktivitásában a következő nagy csökkenés, és egy 33 éven át tartó folyamatosan alacsony intenzitású szakasz 2020 és 2053 között várható.

Ezek alapján tehát az várható, hogy a 2020-tól kezdődő időszakban a 17. századi kis jégkorszak klímájához hasonló, rendkívül hosszú és hideg teleket jelentő időjárásra mindenképpen számíthatunk

– állapította meg a matematikus.

A brit lap által idézett más kutatások szerint a közelgő kis jégkorszaki klíma egy másik alakító tényezője az lehet, hogy egy természetes lehűlési időszak kezdete éppen 2019-től várható. Ez pedig hozzájárulna annak a hatásához, ahogy a 2020 és 2053 közötti 33 éves időszakban a Nap aktivitásának jelentős csökkenésére, és így a Földet elérő napsugarak mennyiségének redukálódására lehet számítani. Ezek a tényezők együttesen akár a hőmérséklet drasztikus mértékű csökkenését is eredményezhetik majd.

Ha a nagyszabású jégkorszak-előrejelzés valóra válik, akkor a becslésesek szerint olyan időszak köszönt majd az emberiségre, mint amit a 2004-es klímakatasztrófa-film, a Holnapután festett le.

A lapnak nyilatkozó David Dilley, a Global Weather Oscillations vezérigazgatója szerint a Föld globális felmelegedési és lehűlési ciklusait a Föld, a Hold és a Nap egymással kölcsönhatásban levő gravitációs erői is meghatározzák. Ezek változásai alapján pedig

kb. 120 000 évig tartó nagyobb, illetve 230 évig tartó kisebb éghajlati ciklusok váltják egymást a Földön.

Dilley úgy véli, hogy az elmélet helyességét igazolja az a tény, miszerint i.e. 900 óta öt melegedési ciklus volt megfigyelhető a Föld éghajlati történetében, amelyek után mindig jelentős lehűlési ciklusok következtek.

Az elmélet szerint az utolsó globális felmelegedési ciklus 1790-ben fejeződött be, ezért 2019-től lehet számítani a következő gyors lehűlési időszak kezdetére.

A tudósok számításai szerint a közelgő lehűtés első szakaszában a hőmérséklet majd az 1940-es évek hőmérsékleti szintjére fog lesüllyedni, ami például az Egyesült Királyság esetében -21 Celsius-fokot jelent majd télen.

A lehűlés ezután 60-100 évig tovább tart, majd fokozatosan elkezdődik a felmelegedés a következő globális felmelegedési ciklus előkészítéseként, amely egyébként nem lesz olyan meleg, mint amelynek most a végénél tartunk.

A jelenlegi ember okozta globális felmelegedési adatokra utalva Met Office azt mondta a Daily Star Online-nak, hogy számításaik szerint

az új minijégkorszak a vele járó hőmérséklet-csökkenés ellenére sem lesz képes semlegesíteni az ember által okozott globális felmelegedés hatásait.

George Feulner, az éghajlat változásaival foglalkozó potsdami intézet kutatója is egyetért ezzel a nézettel, mivel szerintük is várható a globális hőmérséklet természetes csökkenése, de az csupán legfeljebb mínusz 0,1 Celsius-fokos változást jelent majd szemben a 2030-ig várható plusz 1,3 Celsius-fokos felmelegedéssel.

A témával kapcsolatban a közszolgálati televízió megszólaltatott egy magyar szakértőt is.

Mika János éghajlatkutató szerint a Nap kisebb aktivitása nem okozhat újabb jégkorszakot a földön, de fékezheti a globális felmelegedést. A szakértő egy közelmúltban publikált tanulmánnyal kapcsolatban nyilatkozott az M1 aktuális csatornán szerdán. A tanulmány szerint mivel a Föld ugyanannyi energiát kap, mint a kis jégkorszak idején, ezért a klíma is olyan lesz. Mika János azonban felhívta a figyelmet, hogy az ember akkor még „nem volt a képletben”, és éghajlati modelleken még nem számolták ki, hogy milyen következményei lesznek annak, hogy a Föld kevesebb energiát kap a Naptól. A kutató elmondása szerint egy jégkorszak kialakulásához a meleg levegőt északra szállító óceáni „szállítószalag” leállása is szükséges, de önmagában ennek sem jégkorszak, hanem egy 10-15 fokkal hidegebb észak-atlanti térség lenne a következménye erős mérsékelt övi ciklonokkal.

Forrás: https://888.hu/article-harom-even-belul-egy-egy-uj-mini-jegkorszak-koszonthet-europara