Az osztrák főváros szívén viseli a bajba jutott vadállatok sorsát. Bécs már évek óta üzemeltetett vadmentő állomása most új részleggel bővült. A hetven négyzetméteres denevérlakban több helyiség is a bőregerek rendelkezésére áll, ahol ápolják és nevelik őket, rövid- vagy hosszútávon gondoskodnak róluk. A cél, hogy minél előbb visszatérhessenek természetes élőhelyükre Bécs valamelyik zöldövezetében.
Bécs zöldjei, a Práter hosszan elnyúló parkja, a Bécsi erdő, a Duna-sziget pihenőövezete és a folyómenti ligetes területek nemcsak a városlakók számára kínálnak vonzó kikapcsolódási lehetőséget.
Az osztrák főváros zöldövezetei a vadvilág közkedvelt élettereként is szolgálnak. Különösen tavasszal lehet egy-egy séta során állati társaságra számítani: itt-ott felbukkanhat egy mókus, egy mezei nyúl a kicsinyeivel, egy őzgida, de akár egy rókával vagy vaddisznóval is összefuthatunk. Ezek a találkozások többnyire mindkét fél számára veszélytelenek, de érdemes tudni, hogy mi a teendő, ha sebesült vagy bajba jutott állattal találkozik az ember.
Az város vadállatokért felelős ügyosztálya, a Wildtierservice vadmentő állomása látja el a sérült és elhagyatott kicsinyeket. Mivel denevérből is sokféle akad a város területén, ezért most új részleggel bővítették az állomás szolgáltatásait. Így ha egy városlakó sérült bőregérre bukkan, vagy talál egy elhagyatott fészket, akkor biztos lehet benne, hogy a vadmentő állomáson gondoskodnak majd a bajba jutott állatról.
A modern és jól felszerelt denevérlakban több helyiséget is kialakítottak az állatok számára, ahol ápolják és nevelik őket, rövid- vagy hosszútávon gondoskodnak róluk. A hetven négyzetméteren kialakított denevérrészlegen belül rendkívül fontos szerepet kap a harminc négyzetméteres reptető, ahol a kicsinyek a szárnyaikat próbálgathatják, a gyógyult állatok pedig újra kitanulhatják a repülés fortélyát. A denevérlak üzemeltetőinek célja, hogy a vadállatok minél előbb visszatérhessenek természetes élőhelyükre.
Borítókép: PID/Bohmann