A digitális jegybankpénz gyorsabb fizetéseket tesz lehetővé, de csökkentheti a kereskedelmi bankok betétállományát.
Az Energiastratégia Intézet publikációja kiemeli, hogy jelenleg számlapénzt a háztartások és a vállalkozások kizárólag kereskedelmi bankoknál tarthatnak, bankbetétek formájában, melyek azonban kitettek úgynevezett hitel- és likviditási kockázatoknak. A hitelkockázat annak az esélye, hogy a pénzintézmény, amely az emberek pénzét kezeli, ezt nem lesz képes visszafizetni, míg a likviditási kockázat azt jelenti, hogy még ha az intézmény fizetőképes is, előfordulhat, hogy nincs elegendő azonnal rendelkezésre álló készpénze ahhoz, hogy rögtön visszaadja a pénzt. A jegybankokra a készpénzkibocsátó funkciójuk miatt gyakorlatilag nem vonatkoznak ezek a kockázatok. Jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy miért nem tarthat mindenki számlapénzt a jegybanknál.
Kapcsolódó bejegyzések
A digitális jegybankpénzek 2026-ban: sok ígéret, kevés eredmény?
Pénzügyi rendszerünkben a lakosság és a vállalatok kizárólag a kereskedelmi bankokon keresztül tarthatnak számlapénzt, bankbetétek formájában.
Annak, hogy jelenleg kizárólag a kereskedelmi bankok, az államok, valamint a nagy nemzetközi szervezetek nyithatnak számlát a jegybankoknál, elsősorban történeti okai vannak. Korábban a nagy mennyiségű számla vezetése összetett, munkaigényes feladat volt, amely kívül esett a jegybank fő mandátumain, ezért a központi bank nem kívánt ezzel foglalkozni, a háztartási és a vállalati számlavezetési üzletágat meghagyta a kereskedelmi bankoknak. Az utóbbi években a széles körű digitalizáció, a technológiai fejlődés és a kriptodevizák, valamint a stablecoinok elterjedése megteremtették a feltételeit annak, hogy a lakosság is számlát nyithasson a jegybanknál digitális jegybankpénz formájában.
Kapcsolódó bejegyzések
Mekkora karbonlábnyomuk van a digitális bankoknak?
A digitális bankok megjelenésükkel elég gyorsan nagy népszerűségre tettek szert. A Revolut, az N26, a Wise és egyéb online bankok nagyban megkönnyíthetik életünket, használatuknak számos előnye van. Azt viszont sokan nem tudják, hogy bizony ezeknek is van karbonlábnyoma, és bár jóval alacsonyabb az „átlagos” bankokéhoz képest, így sem elhanyagolható. Mégis, mennyi üvegházhatású gázt bocsátanak ki az egyes bankok? Mikből tevődik össze a karbonlábnyomuk? Mit tesznek ennek csökkentése érdekében? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A digitális jegybankpénz bevezetésével a központi bank hatékonyabban tudná közvetíteni monetáris döntéseit a gazdaság szereplői felé azáltal, hogy csökken a jegybank és a végső pénzhasználók közötti közvetítői lánc hossza. A hagyományos rendszerben a központi bank döntései jellemzően a kereskedelmi bankokon keresztül jutnak el a reálgazdaságba, míg a CBDC-k esetében a bank közvetlen kapcsolatba kerülhet a háztartásokkal és a vállalatokkal. Így a jegybank képes olyan eszközöket alkalmazni, mint az állami támogatások és a szociális juttatások felhasználásának időhöz vagy egyéb feltételekhez kötése, ami végső soron a gazdaságpolitikai döntések sokkal célzottabb megvalósíthatóságát eredményezné.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva