Gömörszőlős hanyatlóban lévő kis falu volt, tartani lehetett tőle, hogy eltűnik a térképről, ahogy vele együtt a régió szerves kultúrája is. 1993-ban 126 lelket számlált a település, de az előzetes becslések szerint ez a szám 2010-re 50 főre csökkenhetett volna, ha nem tesznek valamit ellene.

A falu Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a magyar–szlovák határ mentén fekszik idillikus természeti környezetben. A fő közlekedési útvonalaktól távol esik, a Putnok–Aggtelek útvonalon haladva Kelemérből 2 kilométeres bekötőúttal érhető el. Az első okleveles említése 1232-ből való.

A település régi neve Poszoba volt, 1904-től a hajdani szőlőkultúra emlékeként lett Gömörszőlős, s így egyben az egyetlen községünk, amely őrzi a történelmi Gömör megye nevét. A lakosság hosszú ideig szinte teljes egészében mezőgazdaságból és állattartásból élt, önellátó gazdálkodást folytatott, a rendszerváltás utánra azonban az amúgy is kis lakosság létszáma folyamatosan csökkent, a fiatalok máshol keresték a boldogulásukat, nem láttak perspektívát a mezőgazdaságban.

A községben 1993 óta dolgozik a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet helyi csoportja, akik elindították a falufejlesztési programot „Gömörszőlős – egy fenntartható falu” néven. Az intézet munkatársai a faluprogram kapcsán számos régi épületet újítottak fel, ösztönzik a hagyományos életforma követését, a népi kismesterségek és népi hagyományok fenntartását, gyapjúkártoló műhelyt létesítettek, segítik a turizmus szervezését.

Gyulai Iván ökológusnak, a fenntarthatóság elméleti szakértőjének is köszönhető, hogy a falu belevágott a programba. De mit is jelent a fenntartható falu kifejezés?

„Nem használunk többet az erőforrásokból, mint amennyi a rendelkezésünkre áll. Elég szerényen élünk ahhoz, hogy így az ökológiai lábnyomunk is kisebb legyen. A fenntartható falu gyakorlati megvalósítására fejlesztettünk ki egy modellt, amelyet a program is követ.

Akit érdekel mindez, eljön, és nálunk megtanulhatja a technológiákat, legyen szó mélymulcsos, vastag talajtakarásos rendszerről, permakultúrás kertről, az őshonos állattartásról, de az alomszékünket is szívesen megmutatjuk” – mondta a Sokszínű Vidék megkeresésére Gyulai Iván.

A fenntartható fejlődést tanítják a faluban, és több ezer ember jött már a program kezdete óta, hogy elsajátítsa a gazdálkodásnak ezt a formáját.

A cikk további része itt olvasható tovább.

Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2019/06/22/duborog-a-fenntarthato-magyar-mintafalu/