A kérészek rendjében tartozó dunavirág (Ephoron virgo) csak tiszta és oxigéndús vízben tud kifejlődni. A 2012-es rajzást megelőző 40 évben a folyó vízének szennyezettsége miatt nem rajzottak, azóta viszont rendszeresen újra megjelennek. A hazánkban védett, 10 ezer forint eszmei értékű rovart azonban nem csak a szennyezett környezet zavarja, a fényszennyezés komoly pusztítást tud végezni a szaporodás miatt kirajzó állományban. Az ELTE TTK Biológiai és Fizikai Intézetének valamint az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának szakemberei néhány éve rájöttek, hogyan lehetne a fényszennyezésből adódó veszteséget minimalizálni, azonban megoldásuk azóta sem terjedt el.
A 444 cikke foglalkozott a napokban részletesen a témával. Ahogy ott írják, a kérészek nem úgy érzékelik a vizet, mint az emberek. Mi a tükröződés és fodrozódás alapján ismerjük fel, ők a poláros fény alapján. A fő problémát a folyót átszelő hidak jelentik, melyek tükörképe megszakítja a rovarok által érzékelt polarizációs ösvényt és megállítja őket. Ez még a kisebb baj lenne, de a hidakon lévő fények ezután magukhoz vonzzák és csapdába ejtik a rovarokat. Másrészt úgy érzékelik a lámpák által megvilágított, vízszintesen poláros fényt tükröző aszfaltot, mintha az víz lenne, ahová lerakhatják a petéiket.
Így aztán a dunavirágok, melyek petéi kizárólag a folyóba lerakva lesznek életképesek, a szaporulat nagyrészét elvesztegetik a kopár aszfalton.
Kapcsolódó bejegyzések
Eltűnőben a sötétség és ezzel együtt a rovarok is
A fényszennyezés jelentős probléma. Legnagyobb bajban a rovarvilág van. De miért olyan vonzó számukra a fény?
A magyar szakemberek az elmúlt években rájöttek, hogy bizonyos hullámhosszú fények jobban vonzzák a kérészeket, mint mások. Így sikerült kifejleszteniük egy olyan megoldást, ahol a hidak pilléreire szerelik kék fénnyel világító lámpáikat. A megoldással drasztikusan lehet növelni a rovarok szaporodásának sikerességét, hiszen zömük a vízre lecsapva rakja le a petéit, míg a hídon lévő lámpák körül csak elenyésző számban keringenek.
Sajnos egyelőre ez a megoldás csak a tahitótfalui hídon épült ki, itt is a kutatók erőfeszítései és önzetlensége árán. Holott a teljes rendszer kiépítése 2019-ben alig néhány százezer forintból megvalósult. Ehhez képest a kutatók sehol nem kaptak támogatást, így bár megkeresések voltak, eddig egyetlen más hazai hídon sem épült ki a rendszer. A lámpákat mellesleg csupán évi 2-3 hétig kellene üzemeltetni, így fenntartásuk sem jelentene túlzott költségeket.
Akit bővebben érdekel a dunavirág különös élete, az alábbi filmben további érdekességeket tudhat meg a rovarról.