Az éghajlatváltozás és a haszonnövények termesztése kölcsönösen befolyásolják egymást, ez a kölcsönhatás pedig a jövőben súlyos élelmezés-biztonsági következményekkel járhat. A várakozások szerint leginkább érintett növények között viszont olyanok is fellelhetők, mint a kakaó, a kávé és a dohány. Ezek ugyan nem elengedhetetlenek a fizikai túléléshez, de fogyasztásuk élvezeti cikként globálisan meghatározóvá vált.
Egy 2013-as tanulmány szerint 2050-re a kakaóültetvények csupán 10,5%-a marad a jelenlegivel azonos mértékben termőképes. Későbbi kutatások ezt azzal árnyalták, hogy az időjárási körülmények változása következtében Afrikában és Dél-Amerikában is új termőterületek nyílhatnak, ez pedig alapvető átrendeződést hozhat a termesztés regionális elosztásában.
A globális kávéexport egyik jelentős szereplőjének tekinthető Etiópia terméshozama 2030-ra várhatóan 25%-kal le fog csökkenni, míg a szintén meghatározó Brazília és Vietnám termőterületeinek akár 50%-át is elveszítheti. A változó klíma miatt viszont ebben az esetben is új földterületek válhatnak alkalmassá a kávé termesztésére, például Argentínában – olvasható az Energiastratégia Intézet publikációjában.
Kapcsolódó bejegyzések
Ilyen még nem volt: elfogyott a kávé a világ legnagyobb termelőjénél!
A brazil kávétermés az idén 4,4 százalékkal lesz alacsonyabb a tavalyinál, ami tovább fokozhatja az árnyomást.
A dohánytermesztés volumene globálisan csökken, az EU tagállamaiban 1991 és 2018 között megközelítőleg a harmadára esett vissza, bár ez elsődlegesen nem éghajlati okokra vezethető vissza, hanem a dohányzás elleni állami fellépésre. Egyes országok, például Zimbabwe gazdaságát viszont nagyban érintheti az éghajlatváltozás dohányültetvényekre gyakorolt hatása. E termékek előállításának és értékesítésének jelentős a gazdasági relevanciája, az éghajlatváltozás hatásai tehát világszerte emberek millióinak a megélhetését fenyegetik majd.
A kávé és a kakaó esetében már most jelentős az áremelkedés: a kávé ára például 38,8%-kal nőtt 2023 és 2024 között. Az áremelkedés bizonyíthatóan összefüggésben áll az éghajlatváltozás miatt fennálló termesztési nehézségekkel, a klímainflációs tendencia pedig egyre inkább magával hozza a zsugorflációt is, amikor is a gyártók ugyanolyan áron kevesebb vagy rosszabb minőségű terméket kínálnak, jelentős mértékben sértve a fogyasztók érdekeit. A termékek méretét érintő változásokra vonatkozó megfelelő tájékoztatás biztosítása érdekében szükség van a jogi szabályozás kidolgozására, ám ez jelenleg csak négy országban történt meg. Az uniós árakat emellett az EU erdőirtásmentes termékekről szóló rendelete is számottevően növelheti, ez ugyanis emeli a kávé– és a kakaóimport költségeit (miközben a biodiverzitás védelmének megfelelő sztenderdek kidolgozását és érvényesítését globális szinten is javíthatja).
Kapcsolódó bejegyzések
Kávé, csokoládé, tea – Mire figyeljünk?
Van olyan ország, ahol átlagosan 10 kg csoki fogy egy évben. De mennyire fenntartható ez az élvezet?
A dohány esetében viszont sokszor inkább az államok preventív célú adóztatása növeli a fogyasztói árakat és nem feltétlenül a klímaváltozás. A termesztési oldalról nézve fontos az adaptáció erősítése, az ellenálló fajták nemesítésének támogatása, valamint a mezőgazdasági digitalizáció népszerűsítése. Ebben kulcsszerepet kaphatnak a célzott állami támogatások mellett az ún. kevert – állami és privát – finanszírozású modellek is. Összességében e három növény jelenlegi helyzete is rámutat arra, hogy az éghajlatváltozás nagyban érintheti mindennapi élvezeti cikkeink fogyasztását, és ez a fogyasztói magatartás változásán túl hosszú távú gazdasági következményekkel járhat. A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva