Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) egy kormányközi testület, melynek célja a klímaváltozás káros hatásait megelőző, mérséklő intézkedések elősegítése.
Ennek szellemében olyan tudományos információkat bocsát a kormányok és a tágabb nyilvánosság elé, amelyeket felhasználhatnak az éghajlati politika kidolgozásához. Az IPCC 5–7 évente foglalja össze az éghajlatváltozásra vonatkozó legfrissebb tudományos ismereteket. Ezek a jelentések kulcsfontosságú alapját jelentik a nemzetközi éghajlatváltozási tárgyalásoknak is.
Az IPCC-t a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) hozta létre 1988-ban. Az IPCC tagjai mindazon kormányok, amelyek tagjai az ENSZ-nek vagy a WMO-nak is. Ez jelenleg 195 tagállamot jelent.
Az IPCC-nek jelentős tudományos tekintélye van. A világ minden tájáról több ezer különböző képesítéssel rendelkező kutató, tudós járul hozzá önkéntes munkájával a jelentések elkészítéséhez szerzőként, közreműködőként vagy bírálóként.
A IPCC tevékenysége munkacsoportokban zajlik, három fő munkacsoport van. Az első munkacsoport az éghajlati rendszer és az éghajlatváltozás fizikai tudományos alapjainak felmérésével foglalkozik. A második munkacsoport értékeli a társadalmi-gazdasági és a természetes rendszerek klímaváltozással szembeni sérülékenységét, az éghajlatváltozás következményeit, valamint az ezekhez való alkalmazkodás lehetőségeit. A harmadik munkacsoport az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének és az éghajlatváltozás egyéb módon való enyhítésének lehetőségeit értékeli.