Neve ellenére a lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) gyakran száraz gyepekben is előfordul. Hazánk ritka és természetvédelmi szempontból kiemelkedően értékes lepkefaja.

Legtöbb nappali lepkénkhez hasonlóan a lápi tarkalepke is nyílt élőhelyek rovara, különféle gyepekben tenyészik. Hazánkban két ökotípusa fordul elő, az egyiket száraz rétinek, a másikat nedves rétinek nevezzük [1]. Előbbi az erdőszegélyektől kezdve a lejtőssztyeppeken át a homoki gyepekig többféle élőhelytípusban előfordul, kedveli a virágban gazdag területeket. Nedves réti ökotípusa lápréteken, mocsárréteken, tehát jó vízellátottságú gyepekben él. Magyarországon jelenleg csak a Dunántúlon ismert előfordulása, a nyugat-európai állományok keleti elterjedési határa itt húzódik [2]. Genetikai vizsgálatok alapján három viszonylag elkülönült állománya él a Kárpát-medencében: az egyik a nyugati határszélen, a másik a Bakony és a Somogy térségében, a harmadik pedig Erdélyben [2].

Sok rovarra jellemző, hogy bizonyos növénycsoportokra specializálódik. Ennek egyik fontos oka az, hogy a növények igyekeznek olyan anyagokat termelni, amelyekkel távoltartják az őket fogyasztó élőlényeket. A rovarok és más növényfogyasztók azonban igyekeznek lépést tartani, és valamilyen módon lebontani vagy tolerálni a növény védekezését szolgáló anyagokat. Mivel a növények eltérő módokon védekeznek, ezek lekövetése (és az oda-vissza egymásra hatás) egyfajta specializálódáshoz vezet, ami egyébként hosszú távon akár fajok elválását is eredményezheti. A lápi tarkalepkére is igaz, hogy kevés növényfajt fogyaszt.

Száraz réti és nedves réti ökotípusa eltérő élőhelyének megfelelően eltérő növényfajokon fejlődik. Utóbbi elsődleges tápnövénye a réti ördögharaptafű (Succisa pratensis), míg előbbié főleg ördögszemfajok (Scabiosa spp.). De a szakirodalom alapján úgy tűnik, hogy a mezei varfű (Knautia arvensis) és az útifűfajok (Plantago spp.) fogyasztása is előfordul [1]. A hernyók fejlődésük bizonyos szakaszában többféle, de egymással közeli rokonságban álló növényeket is rágnak. Eleinte közös hernyószövedékben, csoportosan élnek, csak később másznak szét a növényzetben [1].

A bábokból április végétől kezdenek kikelni az imágók (kifejlett lepkék). Általában legkésőbb június közepéig láthatóak, de az utóbbi években két alkalommal is megfigyeltek egy-egy imágót a Vértesben az őszi hónapokban is [3]. A lepkék napsütéses időben aktívan táplálkoznak virágról virágra repülve, hűvösebb, illetve csapadékos időjárás esetén, valamint éjszaka pedig masszívabb növényeken megülve pihennek. A lápi tarkalepkével egyidőben gyakran több, első ránézésre hasonló faj, például a réti tarkalepke és a kis tarkalepke is megfigyelhető egyazon élőhelyen [3, 4]. Hazai lepkefaunánkban legközelebbi rokona a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna), amely kifejezetten erdőkhöz kötődő faj.

Az emberi tevékenység hatásai a lápi tarkalepkére

Sok esetben a faj élőhelyeinek fennmaradásához hozzájárul a megfelelő módon végzett legeltetés és kaszálás [1]. Azt, hogy ezek mennyire kedvezőek, vagy mennyire ártanak, a megvalósítás részletei – például a kaszálás módja és időpontja, vagy az, hogy milyen élőhelyen milyen állatot legeltetünk – jelentősen befolyásolják. A két ökotípus állományaiban merőben eltérő trendek figyelhetők meg: míg a nedves réti egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, a száraz réti terjedőben van. Ez részben tájhasználati kérdésekkel függ össze, de a globális környezeti változások, például az éghajlatváltozás hatásai is lényegesek lehetnek. Élőhelyeinek megváltozása, megváltoztatása jelentős probléma e faj számára is.

Osszuk meg az adatainkat!

Ha érdekel, hogy milyen ízeltlábúval találkoztál, és szívesen hozzájárulnál e rendkívül gazdag élőlénycsoport mélyebb megismeréséhez, az izeltlabuak.hu oldalon egy egyszerű regisztrációt követően könnyen feltöltheted fotóidat, megfigyeléseidet. A feltöltött adatok meghatározását szakértők végzik.

Felhasznált irodalom:

[1] Ábrahám L. (2014). Lápi tarkalepke Euphydryas aurinia Rottemburg, 1775. In: Haraszthy L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Csákvár, Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár: 323–326.

[2] Pecsenye, K., Tóth, A., Tóth, J. P., Bereczki, J., Katona, G., & Varga, Z. (2018). Surprising diversity in the Pannonian populations of Marsh Fritillary (Euphydryas aurinia, Lepidoptera: Nymphalidae): Morphometric and molecular aspects. Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research, 56(4), 519–532.

[3] Hudák T. (2021). A lápi tarkalepke előfordulása a Vértes hegységben és környékén. KisKÓCSAG 1., 44–51.

[4] http://jasius.hu/lepidopterology/eupaur.html (Utoljára letöltve: 2022.05.03.)

Fotók: Pribéli Levente/Greendex