Az óceán, amely a légkörben lévő szén-dioxid egyharmadát elnyeli, a fosszilis tüzelőanyagok használata miatt savasodik. A Science című tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmány szerint az elmúlt három évtizedben az Északi-sarkvidéken a tengeri jég gyors ütemű csökkenése felgyorsította a hosszú távú savasodás ütemét.
A kínai Jimei Egyetem Sarkvidéki és Tengeri Kutatóintézetének és az amerikai Delaware Egyetem Tengeri Tudományok és Politika Iskolájának kutatói szerint a tengeri jég gyors elvesztése a szabad felületű tengervizet kiteszi a légköri hatásoknak, ami elősegíti a szén-dioxid gyorsabb ütemű felvételét, mint az Atlanti-óceán, a Csendes-óceán, az Indiai-óceán, az Antarktisz és az Antarktisz alatti medencékben.
Az óceáni rendszerekben a savasodást a légköri szén-dioxid-tartalom növekedése okozza, amely évente körülbelül 2 ppm (parts per million) sebességgel növekszik – mondta Wei-Jun Cai, a Delaware-i Egyetem tengerkémiai szakértője és a tanulmány egyik szerzője. A savasodási tendenciák általában követik a szén-dioxid-szint növekedése által előre jelzett folyamatokat. Ám az új mérések szerint az Északi-sarkvidéken háromszor-négyszer gyorsabban zajlik a savasodás. Ha a tengeri jég továbbra is olvad a sarkvidéken, a folyamat folytatódhat és fokozódhat a következő évtizedekben – jósolják a tudósok.
Kapcsolódó bejegyzések
Az óceán trágyázásával kivonhatjuk a légkörből a szén-dioxidot?
A fitoplankton-virágzás befűtésével rengeteg szén-dioxidot lehetne kivonni a légkörből. Igaz, ez önmagában nem lenne elég.
Egy augusztusban készült tanulmány szerint, amely szerint az Északi-sarkvidék az elmúlt 43 évben a globális átlag mintegy négyszeresével melegedett. Ez egy visszacsatolási folyamat, amelyet a tengeri jég olvadása hajt, ami szintén gyorsabb savasodást eredményez, ami ugyancsak tovább fokozza az olvadást.
A jég olvadása csökkenti a tengervíz lúgosságát. Ez gyengíti a víz pufferkapacitását, vagyis azt a képességét, hogy ellenálljon a savasodásnak. A tengervíz kémiai összetételének megváltozása óriási hatással lesz a tengeri élővilágra
– mondta Cai. Példaként olyan tanulmányokra hivatkozott, amelyek szerint az óceánok savasodása veszélyt jelent a korallzátonyokra. Az alacsonyabb szélességi fokokon korallzátonyok vannak, és ha szén-dioxidot adunk a vízhez, a szén telítettségi ráta megnő, és a korallok nem fognak növekedni – mondta. A savasodás csökkenti a korallváz felépítéséhez szükséges karbonátionokat.
A tengervíz alacsonyabb pH-értéke, vagyis savassága számos rendszerre hatással lehet. Még messze nem tudjuk, hogy mi az ára ennek a változásnak.
(forrás: The Guardian)