Az időjárási jelenségek működése sokszor nehezen érthető, ám életünket és a környezetünk változásait befolyásolják. Az El Niño jelenségről sokat hallhattunk az utóbbi időben: a La Niñával karöltve hatnak a csapadék mennyiségére, a hőmérsékletre, és szélsőséges időjárási következményeik is lehetnek. Mikor és mire számíthatunk a jelenség kapcsán időjárásunkban? Valóban „szuper” El Niñóra kell készülnünk? A válaszokban Pongrácz Rita, az ELTE TTK FFI Meteorológiai Tanszékének adjunktusa volt segítségemre.

Az El Niño és a La Niña ugyanannak a rendszernek a részei, amely az ENSO (El Niño – Déli Oszcilláció) nevet viseli. Ez egy ciklikus folyamat, amelynek három állapota van: az El Niño meleg fázisa, a La Niña hideg fázisa, valamint van egy semleges állapot is. Ezek általában váltják egymást, mintha a rendszer egyensúlyra törekedne. 2–7 évente ismétlődnek, de nem szabályos ritmusban.

Az El Niño hatására a Csendes-óceán keleti részén (Dél-Amerika partjainál) a víz a szokásosnál melegebb lesz. A passzátszelek (keletről nyugatra irányuló szelek – a szerk.) meggyengülnek vagy megfordulnak, emiatt a meleg víz „visszaáramlik” kelet felé. A jelenség következménye az, hogy nő a globális átlaghőmérséklet, több helyen áradások, máshol aszályok, sőt szélsőségesebb időjárási jelenségek (hőhullámok, viharok) is kialakulhatnak.

Kapcsolódó bejegyzések

Olyan fordulat körvonalazódik, amely meghatározhatja 2026 időjárását

Mi alakítja majd a felmelegedés irányát 2026-ban?

Az El Niño „barátnője”, a La Niña ennek az ellenkezője, azaz a „hideg fázis”. Ennek lényege az, hogy a passzátszelek erősebbek a szokásosnál, a meleg víz még jobban nyugatra tolódik, a keleti térségben (Amerika partjainál) hidegebb víz tör fel. Ez a jelenség átmenetileg hűti a globális klímát, ám következtében más típusú szélsőségek jelennek meg (pl. több hurrikán bizonyos térségekben).

A két „oldal” olyan, mint egy „hinta”: a természet arra törekszik, hogy középen álljon meg a mérleg nyelve. 2026 időjárását nagy valószínűséggel kettejük átmenete határozza meg: a kifutó La Niñát semleges állapot, majd egy erősödő El Niño jelenség követi. Ez pedig időjárás szempontjából mozgalmas időszakot jelenthet, különösen azért, mert az erősödő El Niño vagy „szuper” El Niño tovább emelheti a hőmérsékletet, és fokozhatja a klímaváltozás hatásait.

A nyár és az ősz hozhat változást

A jelen időszakot átmenet jellemzi. A La Niña épp lecseng, és még nincs teljesen kialakult El Niño. Egy semleges, átmeneti állapotba lépünk, ami nyárra hozhatja el a fordulópontot.

Pongrácz Rita rámutat arra, hogy az előrejelzéseket statisztikai alapú becslések alapján értékelik, korábbi kutatások és elemzések segítik a meteorológusok munkáját. Ezek alapján megállapítható például, hogy az El Niño fázis során az indiai monszun jellemzően szárazabb, a szokásosnál kevesebb csapadékkal jár majd a nyári időszakban.

Hurrikán tekintetében is változatosabb a kép, mivel az USA nyugati partjai mentén, a Csendes-óceán felől az átlagosnál valamivel több hurrikán jelenik meg, ugyanakkor a délkeleti térségben kevesebb valószínűsíthető az Atlanti-óceán térségéből.

A téli időszakra is hatással lesz a jelenség, például Észak-Amerika északnyugati részén, Nyugat-Kanadában a szokásosnál enyhébb tél várható, az USA déli részén pedig összességében több csapadékra számíthatunk az El Niño idején.

Ausztrália területén a kontinens északi része és az indonéz térség az éghajlati átlaghoz képest szárazabb az El Niño fázis időszakában, Délkelet-Ausztrália lakosságának pedig melegebb nyárra érdemes felkészülnie; ez a déli félgömbön decemberre, januárra és februárra esik. Mindezeknek különböző a valószínűségük a helyi aktuális meteorológiai helyzet függvényében, sőt ez egyik El Niño eseményről a másikra is változhat.

Mire számíthatunk Európában?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha a kontinensek java részét érinti a jelenség, akkor vajon mi várható Európában. A szakértő kiemeli, hogy a példák felsorolásában okkal nem szerepelt Európa. Az európai, egyben a hazánkat érintő hatások a Föld más térségeihez hasonlítva meglehetősen gyengék, mivel ezek a jelentős távolság miatt csak közvetetten, késleltetve jutnak el régiónkba.

Az 1950-től 2020-ig terjedő időszak 22 El Niño eseménye alapján Nyugat-Európa térsége kissé csapadékosabb volt a tavasz végi, nyár eleji időszakban, míg a Földközi-tenger környékén hasonló tendencia júliustól októberig volt tapasztalható. Ezek egyike sem érintette hazánkat. Ha az 5 legintenzívebb El Niño eseményt tekintjük (1982/83, 1986/87, 1997/98, 2015/16, 2023/24), akkor az mondható, hogy Magyarországon minden évszakban előfordultak pozitív és negatív csapadékanomáliák is. Az egyik elemzés alapján arra van esély, hogy a tél enyhébb és kissé csapadékosabb lesz a szokásosnál. Mindezek mellett a hazai időjárás fő alakítói sokkal inkább az adott helyen hosszabb ideig fennmaradó mérsékelt övi rendszerek, mint például az ún. blokkoló anticiklonok vagy a beragadó ciklonok. Ezeknek összefüggésbe hozása az El Niñóval rendkívül bizonytalan.

Az El Niño megemeli a globális átlaghőmérsékletet

Pongrácz Rita szerint kétségkívül kimutatható az El Niño-évek hatása az átlaghőmérsékletet nézve. Az emberi tevékenység miatt több évtizede világosan észlelhető globális felmelegedési trendet az El Niño fázis egy-egy évre néhány tized fokkal tovább erősíti. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az El Niño csak az egyik szélső fázisa ennek az alapvetően a trópusi Csendes-óceán térségében lejátszódó jelenségkörnek (a fent említett ENSO – a szerk.); a másik szélső fázis, a La Niña éppen ellentétes hatásokat fejt ki. A nemzetközi kutatások azonban nem mutattak ki eltolódást a két fázis előfordulási gyakoriságában, tehát a klíma változékonyságáról, nem pedig trendekről beszélhetünk.

A 2026-os évben az őszi időszak lesz a legintenzívebb: a ciklus tavasszal indul be, és erősödő hatásait csak ősszel érezhetjük. Az ilyen távlati előrejelzések még bizonytalanok, azonban a modellek nagy része alapján valószínűsíthető, hogy egy erősebb El Niñóra kell készülnünk.

Kiemelt kép: canva