Napjainkban egyre több szó esik a környezettudatos és részben vagy teljesen önellátó életformáról. Sipos Mihály és felesége, Ruszkai Krisztina két gyermekükkel egy Pest megyei tanyán élnek és gazdálkodnak, saját maguknak termelik meg és állítják elő az élelmiszert. Mihállyal beszélgettük a kezdetekről, a mindennapokról és a környezetvédelemről.

A szakmai végzettségetek is ilyen irányú?

Okleveles agrármérnökök vagyunk mindketten, de az életmódunk miatt sokan úgy emlékeznek rám, hogy a Környezettudományi Intézet a „gyermeke” vagyok. Sajnos nem, de ha most kellene újra egyetemre járnom, akkor biztosan ide jelentkeznék.

Mikor és minek a hatására döntöttétek el, hogy a szokásostól eltérő típusú életet szeretnétek élni?

Az egyetem elvégzése után öt évig ott maradtam oktatni, intenzív állattenyésztést tanítottunk, mellette pedig lehetőségem volt a környezetgazdálkodási szakon is állatvédelmet és állattenyésztést oktatni. Közben a PhD-mat írtam egy intenzív szarvasmarhatelepen, kijártunk egy sertéstelepre és más hasonló gazdaságokba is. Akkor kezdett bennem tudatosulni, hogy valójában ez, amit állattenyésztésnek hívunk, ez az ipari ágazat, ami a 60′ évek óta szabadult el Magyarországon, tulajdonképpen borzalmas. Egy állat ebben nem érzi jól magát, folyamatos stressz és félelem az élete.

Még nem teljesen bizonyított és érdekes kutatási téma lenne, de meggyőződésem, hogy rengeteg mai emberi testi-lelki betegségnek az egyik oka az intenzív állattartásból származó hús fogyasztása.

Feleségemmel 2009-ben találkozunk, ő akkor magyar válogatott díjugrató volt és neki is hasonló álmai voltak, mint nekem. Én otthagytam az egyetemet, ő a válogatottságot, és leköltözünk egy tanyára, ahol saját magunk tudjuk tartani az állatainkat.

Hogyan éltek, mit csináltok a mindennapokban?

Három hektáros területen gazdálkodunk, állatokat tartunk és növényeket termesztünk. Természetesen vannak lovaink, teheneink, birkáink – köztük tejelő cigája is, amit fejünk -, malacok és természetesen sok-sok baromfi. Élelmiszer önellátóak vagyunk zöldségből, gyümölcsből, húsból és tejtermékekből.

Hogyan jelenik meg nálatok a környezettudatosság? 

Szerintem az egyik legfontosabb lépés, hogy saját magunknak termeljük az élelmiszert, hiszen ha vesszük is a takarmányt, akkor sem használunk fel mesterséges anyagokat. Nincs az ételben hozamfokozó vagy például ha a szóját borsóval váltjuk ki, már rengeteget tudunk tenni a környezetért.
Természetesen azért mi is vásárolunk néhány élelmiszert, de akkor igyekszünk csomaglóanyag nélkül megvenni azokat.

Habár van angol vécénk is, aminek a tartálya külön szennyvízbe ürül, leginkább a komposzt vécét használjuk. Az elektromos hűtőszekrény és fagyasztóláda mellett van talajba ásott tárolónk is, ahol talajhővel hűtünk, ezzel is minimalizálva a környezetszennyező tevékenységeket. Fontos még a saját fúrt kút is, amely a tanyát ellátja ivóvízzel. A fűtés fával történik, a tanyán mindig van annyi kidőlt akácfa, amihez már csak egy keveset kell vásárolni egy téli szezonra. A bojler pedig be van kötve a kazánba, így télen a fűtéssel együtt a melegvíz is meg van oldva. A ház és a melléképületek építéséhez pedig igyekszünk természetes, lebomló anyagokat használni, mint például a vályog, vagy az akácoszlop. Ami még szerintem fontos, hogy a feleségem és én is itthon dolgozunk, így a közlekedés okozta környezetszennyezést is csökkentjük.

Mi a nálunk keletkezett trágyát helyben hasznosítjuk, magaságyásaink és mély mulcsunk is van, ezekben termeljük meg a zöldségeket. Nagyon sokat teszünk a mikroklímáért, ami azért fontos, mert az alföld kapujában lakunk, ahol a Tisza szabályozása óta tulajdonképpen sivatagosodás zajlik. Azt gondolom, hogy vissza kellene állítani az eredeti állapotot, ártéri gazdálkodást folytatni, csökkenteni a talaj forgatását, bokrokat, cserjéket, fákat ültetni és akkor ez a folyamat visszafordítható lenne. Mi óvjuk a talajt, nem forgatjuk, hanem fedjük, mulcsozunk, sorközművelés helyett legeltetünk.

Ha jól tudom, könyvet is írtál a témából.

Igen, Fenntartható visszafejlődés címmel jelent meg a könyvem, mely az önellátás témájával foglalkozik. Jelenleg elfogyott, de ha minden igaz, novemberben digitális formában elérhető lesz.