Az ENSZ következő klímacsúcsa lesz az első, amelyen egészségügyi kérdésekkel is behatóan foglalkoznak majd: a globális egészségügyi miniszterek találkozója az éghajlati válságnak a jóllétre gyakorolt következményeire hívja fel a figyelmet.
Sultan Al Jaber, a novemberben Dubajban megrendezésre kerülő COP28 elnöke közölte:
Mi leszünk az első COP, amely egy napot szentel az egészségügynek, és az első, amely egészségügyi és éghajlati miniszteri találkozónak ad otthont.
A vezető hozzátette, hogy az alkalmazkodás fogalmát ki kell terjesztenünk ahhoz, hogy lehetővé tegyük a globális éghajlati ellenálló képességet, átalakítsuk az élelmezési rendszereket, és javítsuk az erdészeti földhasználatot és a vízgazdálkodást.
Az éghajlati válság valószínűleg további terheket ró a már így is túlterhelt globális egészségügyi rendszerekre. Amellett, hogy az orvosoknak az éghajlati katasztrófák következményeivel is meg kell küzdeniük, az emelkedő hőmérséklet miatt a betegekre nehezedő fokozott stresszel is szembe kell nézniük.
Kapcsolódó bejegyzések
2050-re hárommilliárd ember él majd a globális felmelegedés által érintett gócpontokon
A Tíz új felismerés az éghajlat-változásban című jelentés szerint 2050-re hárommilliárd ember él majd a globális felmelegedés gócpontjaiban.
A világ minden tájáról érkező miniszterek ezen a héten Berlinben gyűltek össze a Petersbergi Klímapárbeszédre. Al Jaber a konferencián felszólalva megfogadta, hogy a COP28 segítségével teljesíteni fogja a 2015-ös párizsi megállapodásban foglalt célokat. Az eseményen az országok először fogják hivatalosan értékelni a Párizs óta elért eredményeket.
Al Jaber arról is beszélt, hogy a gazdag országoknak kötelességük biztosítani a szegény országok számára a több mint egy évtizede ígért évi 100 milliárd dolláros éghajlat-politikai finanszírozást. Úgy vélte, hogy ennek folyamatos elmulasztása hátráltatja az előrelépést. A kampányolók szerint az éghajlati igazságosság kulcskérdésének kell a COP28 és az azt megelőző tárgyalások középpontjában állnia.
(Forrás: The Guardian)